Az elmúlt két évtizedben kicsit sem közeledtünk az osztrák sógorokhoz.
Az Európai Unió harmadik legolcsóbb országa volt tavaly hazánk a munkaerőköltség szempontjából; a magyaroknál csak a bolgár és a román dolgozókra kellett kevesebbet költeniük a munkáltatóknak – derült ki nemrég az Eurostat adataiból.
Bulgáriában óránként 8,2 eurót, Romániában 9,5 eurót, Magyarországon pedig 10,7 eurót tett ki tavaly az Eurostat adatai szerint a munkaerőköltség, azaz a béren felül a munkáltatói adók és járulékok, valamint a képzési és minden egyéb, a dolgozókkal kapcsolatos költések összessége. A visegrádi országokban ennél drágább a munkaerő: Szlovákiában 15,6, Csehországban 16,4, Lengyelországban 12,5 euró óránként. A 2030-ra utolérni szándékozott Ausztria pedig egészen más ligában játszik a 39 eurós óránkénti munkaerőköltséggel. Az uniós átlag egyébként 30,5 euró volt tavaly óránként. A helyzet az évtizedek során alig változott: a magyar munkaerőköltség az uniós csatlakozás előtt, 2000-ben is 20 euróval alacsonyabb volt, mint az osztrák, tíz évvel ezelőtt pedig még mindig csak óránként 7,8 eurót ért a magyarok, 26,4 eurót az osztrákok munkája – részletezte a Népszava.
Az Orbán-kormány mégis a multikat támogatja, amelyek kiviszik a profitot az országból, az egyedi kormánydöntésekkel megítélt pénzek 80 százalékát ezek a cégek kapják – mutatott rá a GKI vezérigazgatója, Molnár László. Az alapvető probléma a magyar gazdaság szerkezetében keresendő: az öt fősnél nagyobb cégek fele külföldi kézben van, miközben rengeteg a nagyon pici, tőkeszegény hazai vállalkozás. Utóbbiaknak nincs modern eszközparkja, így hatékonyan termelni sem igazán tudnak, ezért is alacsony a termelékenység Magyarországon. Ha mégis jól megy egy hazai vállalkozás, előbb-utóbb jön egy „visszautasíthatatlan” vételi ajánlat – nyilatkozta a lapnak a GKI vezetője.