A magyar adórendszer világszerte egyedülálló abban, hogy amíg a szegényeket kiemelkedően adóztatja, addig a tehetőseket kifejezetten alacsony adókkal terheli.
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) éves jelentése szerint Magyarországon az szja kulcsa alacsony, a társadalombiztosítási járulék pedig átlagosnak tekinthető. Az összeállításból – melyet a G7 szemlézett – kiderül, hogy 154 ország és terület közül Magyarországon az 59. legalacsonyabb a magas jövedelműek adózása.
A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a járulékokat nehéz az egyes országok között összehasonlítani, mivel a fejlett országokban ezért cserébe jellemzően a világ legjobb egészségügyi ellátását kapják a munkavállalók, így a saját zsebükből már nem kell költeniük erre. Magyarországon viszont hiába magasak az adó- és járulékterhek, az egyre kevésbé működőképes állami egészségügy mellett rohamosan növekszik a magánköltések szerepe is az egészségügyben.
A nettó bérek és a teljes bérköltség összehasonlítása pontosabb képet tud mutatni arról, hogy mekkora a munka adóterhe, az OECD erre vonatkozó adatai alapján a G7 elemzése arra jut, hogy szinglinek és szegénynek lenni Magyarországon a legdrágább, de egy átlagos keresetű család is többet adózik Magyarországon a jövedelme után, mint a fejlett országok átlaga.
Szinte minden fejlett országban létezik a magyar családi pótlékhoz hasonló juttatás. Ennek mértékét nálunk 2009 óta nem emelte a kormányzat. Ez kirívóan alacsony az OECD jelentése szerint. Csak viszonyításképpen: minden lengyel család minden második és harmadik 18 év alatti gyereke után havi ötszáz złotyt – tehát nagyjából 43 ezer forintot – kap az államtól havonta.