Úgy tűnik, hiába családbarát a kormány, a magyarok többen halnak, mint születnek. A képen: keresztelő 1954-ben. Fortepan / Hámori Gyula
Az Európai Unió huszonhét országában az ötödik legnagyobb természetes fogyást Magyarországon rögzítették – derül ki a KSH Tér-kép című friss kiadványából, amit a 444.hu foglalt össze. 2017-2021-es évek átlagából számolt adatok szerint a születések és halálozások különbségéből adódó természetes szaporodás uniós átlaga mínusz 1,6 ezrelék volt, vagyis az EU egészében többen haltak meg, mint ahányan születtek.
A magyar népesedésről frissebb, 2022-es adatokat közölt a kiadványban a KSH, és a természetes szaporodás vagy fogyás helyett a teljes termékenységi arányszámot is közzétették megyei bontásban. Ez a szülőképes korú (15-49) nőkre számított hipotetikus gyermekszám azt mutatja meg, hogy egy nő hányszor szülne élete folyamán, ha az adott életévében akkora eséllyel szülne gyereket, mint amekkora eséllyel egy azonos korú nő szült. Az arányszámnak 2,1 körül kell lennie ahhoz, hogy egy népesség fenntartható legyen, ha ennél magasabb, a népesség természetes szaporodásáról, ha ennél alacsonyabb, a népesség természetes fogyásról beszélünk.
A születésszám a fővárosban élők körében a legkritikusabb, és bár sok fiatal költözik ki az agglomerációba, a Pest megyei adat sem túl magas, alig haladja meg az ideális érték kétharmadát. A 2,1-es szinttől messze elmarad minden megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén kivételével az 1,7-es mutatót sem érték el sehol. A főváros után Baranyában és Csongrádban a legrosszabb a helyzet, az arányszám mindkét megyében 1,4 alatt marad.
Az éves összesített adatokból azt is tudjuk, hogy 2022 óta tovább romlott a népesedési helyzet Magyarországon. A teljes termékenységi arányszám a 2022-es 1,52-ről 1,5-re csökkent a múlt évre, majd az idei első két hónap után már csak 1,39 az értéke, és idén februárban kis híján történelmi mélypontra esett a születések száma.
A magyar – határon belüli – születések száma a csúcson teljes abortusztilalmáról és gyermektelenségi adójáról elhíresült Ratkó-korszakban, 1949-1953 között volt. Az 1950 és 1956 közt születettek gyerekei az 1970-es évek elején jelentettek újabb babyboomot, de ekkor is kevesebb gyerek jött világra. Bár némi emelkedés a születések számában 2020 körül is mutatkozott, de ez töredéke volt a fenn említett korábbi kettőnek.
A Ratkó gyerekek nyugdíjba vonulásának erős gazdasági, társadalmi és egészségügyi hatását is érezhetjük. Az előbbi miatt engedte meg a kormányzat a külföldi – jellemzően ázsiai – vendégmunkások alkalmazását. A társadalmi hatást az mutatja, hogy elég a kormányzatnak a nyugdíjasoknak kedvezni (például a 13. nyugdíj újbóli bevezetésével) a szavazataik elnyeréséhez, míg az egészségügyi hatást legjobban talán a várólisták megjelenése.