A legfőbb bírói fórum, a Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy Makó önkormányzatának a 250 fő feletti foglalkoztatókra kivetett, ez év január 1-jétől hatályos külön építményadójáról szóló rendelet egyes rendelkezései más jogszabályba ütköznek, ezért azt hatálybalépése napjára visszamenőlegesen, 2020. január 1-jei hatállyal megsemmisítette. A Kúria határozata ellen fellebbezésnek nincs helye.
A 2019. november 29-én módosított önkormányzati rendelet a városban az építményadó mértékét 2020. január 1-től, a legalább 250 főt foglalkoztató adóalanyok esetében:
- a vállalkozási tevékenység folytatására szolgáló épületek, épületrészek után 1500 Ft/m²/év,
- a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó épületek, épületrészek után 1000 Ft/m²/év,
- az egyéb épület, épületrész után 600 Ft/m²/év összegben határozta meg.
Az önkormányzati határozat ezen rendelkezését a Csongrád Megyei Kormányhivatal jóváhagyta. Azt már az elfogadása utáni napokban lehetett tudni, hogy az egyik érintett cég bíróságon támadta meg a döntést. Ekkor Mágori András, a helyi Fidesz frakcióvezetője éles hangú sajtótájékoztatón védte meg az építményadó módosítását, és azt is mondta, hogy a makói Fideszt nem zsarolhatják multicégek. Az erről szóló cikk egyébként gyorsan eltűnt a világhálóról.
A Kúria határozatának tanúsága szerint egyébként a Szegedi Törvényszék előtt 3 per is folyamatban van, tehát a rendeletet nem csak az eddig vélelmezett Continental támadta meg. Ezeket a pereket egyesítette az Önkormányzati Tanács. A három ügy három felperesétől a makói önkormányzat összesen mintegy 127,5 millió forintnyi építményadót remélt.
A Kúria eljárását indítványozó Szegedi Törvényszék arra az álláspontra helyezkedett, hogy önkormányzati rendelet vitatott rendelkezése törvényellenes, egyrészt mert egy adott adóalanynál foglalkoztatottak létszáma az építményadó kivetése szempontjából a legkevésbé sem tekinthető jelentős, az építménnyel összefüggő körülménynek. Másrészről megállapítható az is, hogy az építményadó ilyen jellegű szabályozása Makó városban csupán szelektív, jól behatárolható adóalanyi kört érint, különösen az indítványozó előtt folyó per felpereseit, a három külföldi hátterű céget.
Harmadrészről a rendelet alapján ugyanazon körülmény miatt (tudniillik, hogy több ember foglalkoztatásához nagyobb alapterület szükséges) kétszeresen adóztatja meg az adóalanyt, és az önkormányzat a 250 főt foglalkoztató cégek esetében háromszor akkora mértékű építményadót alkalmazott. Mindezek sértik a helyi adókra vonatkozó egyenlő bánásmód követelményét.
A makói önkormányzat megjegyezte, hogy az adóemelés nemcsak a három külföldi hátterű, hanem összesen húsz vállalkozást érintett,
melyek között van magyar cég is. Hozzátették továbbá, hogy a jogalkotás során a hazai kis- és középvállalkozások (KKV) védelmét és támogatását tartották szem előtt. Védekezésükben azt is előadták, hogy 2013 óta nem emelkedett az építményadó mértéke, az elmúlt években tapasztalható dinamikus gazdasági növekedés mutatószámai alapozták meg a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalati adóalanyokat érintő építményadó mértékének emelését. Hozzátették, az előterjesztéssel kapcsolatosan folyamatos egyeztetések zajlottak.
A Kúria nem fogadta el azt az érvet, hogy a rendelet vonatkozó része a KKV-k védelmét szolgálná.
A Kúria megállapította, hogy noha Makó önkormányzati rendelete kimondja, hogy az építményadó alapja az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete, ezt követően a kifogásolt bekezdés az építményadó mértékét állapítja meg, mégpedig úgy, hogy a legalább 250 főt foglalkoztató adóalanyok vonatkozásában egy magasabb adótétel bevezetésével a korábbi adó mértékét 2020. január 1-től a háromszorosára felemeli. Az építmény alapterülete és a foglalkoztatottak száma között nem mutatható ki közvetlen összefüggés, reláció. A foglalkoztatottak száma nem tekinthető vagyoni értékben, négyzetméterben kifejezhetőnek, ezért az önkormányzati rendeletnek a 2019 november 29-i módosítása, tehát az olyan szabályozás, amely az építményadó mértékét a foglalkoztatottak számához igazodóan differenciálja, sérti a helyi adókról szóló törvényt.
A Kúria Önkormányzati Tanácsa az önkormányzati rendelet fenti rendelkezéseit visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. Döntésük ellen nincs helye fellebbezésnek.