A Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség az év elején döntött úgy, hogy megalapítja a Hódmezővásárhelyi Református Egyházi Gyűjteményt a Malom utcában. A teljes anyag leglátványosabb darabjai a neves, Hódmezővásárhelyről származó, református személyekről készült portréfestmények, amelyeket az egyház korábban a városházán helyezett letétbe, és az év elején onnan hozta el.
Ideje van a kövek összehordásának és ideje van a kövek szétszórásának! Ezzel a Bibliából vett idézettel illusztrálta Bán Csaba lelkész a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség utóbbi több mint 100 évét, és ezen belül az utóbbi mintegy másfél évtizedet. Ahogy mondta, 1896 óta többször széthordták, szétszórták a helyi református közösség értékeit. Abban az évben vásárhelyi református közösség az ótemplom felújítása során kidobta a régi, festett kazettás mennyezetét, az egyedi, paraszti bútorzatot, ami még akkor is pótolhatatlan hiány, hogyha helyette ugyancsak egyedi bútorok érkeztek. A széthordáshoz később belső és külső okok is hozzájárultak, mondta Bán Csaba. Elég csak az államosításra gondolni 1948-ban, de nemrég találtak egy 1961-es tanácsi határozatot további kisajátításokról, ami a református egyházközösség tulajdonait, például a parókiát, a tanácstermet, a magtárat érintette.
A rendszerváltás után kezdődött a köveknek az összehordása, folytatta a történeti áttekintést, amikor visszakapták a Szőnyi Benjámin Református Általános Iskolát és a Bethlen Gábor Református Gimnáziumot, később pedig hozzájuk került az Aranyossy Ágoston Református Óvoda és Általános Iskola.
Úgymond szétszóratás Bán Csaba 205-ös érkezése után is volt, mert az Ótemplomban található levéltári anyag egy részét át kellett vinni a Csongrád Megyei Levéltár városi fiókjába. Mindez azonban azt is jelentette, hogy sikerült felújítani az Ótemplomot.
És ha már Bethlen: Egy feljegyzés szerint a reformátusokhoz kapcsolódó iskolai oktatás Hódmezővásárhelyen 1723 januárjában kezdődött. Ez alkalomból a következő egy jubileumi tanév lesz a Bethlen Gábor Református Gimnáziumban, amit nem csak egy kisebb, de jelentős építkezéssel szeretnének emlékezetessé tenni, hanem értékes, muzeális könyvállományuk rendbetételét is befejezik addigra, a tervek szerint idén augusztusra
Egy 3 helyiségből álló komplexumról beszélünk a Bethlenben, amelynek része lesz majd egy Tárkány-Szűcs Ernő emlékére kialakított szoba is. A rendbetételhez sok könyvet meg kellett mozgatni, 5 embernek adott folyamatosan ez munkát.
A Malom utcai épület 2011-ben került ismét a Református egyház tulajdonába. Jelenleg 3 terem van kialakítva, kettő a könyveknek és levéltári anyagoknak, egy pedig a város református nagyjairól, úgy mint Kovács Ferenc jogász, országgyűlési képviselőről, feleségéről, Küry Teréziáról vagy például Nagy András Jánosról készült portréfestményeknek (igaz, ez utóbbi nem a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség tulajdona).
Jelenleg még nincs mindegyik festmény a helyén, ugyanis várnak egyedi kialakítású bútorokat is, melyek korábban Szeremley Sámuel tulajdonában voltak, de most Debrecenben egy raktárban várják, hogy újra feladatot kaphassanak.
Ezen festmények közül négyet még 2006-2007 tájékán letétbe helyeztek a városházán, és idén márciusban hozták el őket onnan. Ahogy akkor hivatalos közleményükben írták, a Hódmezővásárhely – Ótemplomi Református Egyházközség presbitériuma 2022. január 31-én döntött úgy, hogy megalapítja a Hódmezővásárhelyi Református Egyházi Gyűjteményt, amelyben az egyházközség és az általa fenntartott iskolák könyv-, műtárgy-, műalkotás- és irategyüttese kezelik. Tehát ahogy írtuk, ebben az egyelőre 3 teremben, mert van még egy negyedik terem, amelynek kialakítása még nem kezdődött el, aljzatot kell cserélni, festeni, és jelenleg semmi nincs a helyén.
Visszatérve a festményekre, többet közülük meg restauráltak, több pedig munka alatt van.
A Malom utcai épület hármas funkciót szolgál, illetve fog szolgálni:
- Tarjában igehirdető állomáshelynek számít,
- Egy kiállítótér is lett, a képek tekintetében, valamint
- A jövőben nyilvánossá kívánják tenni a képtárat, a levéltárat, illetve a könyvtárat is.
A könyvek egy részének áthordására azért is volt szükség, mert bíztak a Bethlennek a Modern Városok Programja általi felújításában. Pontosabban bíznak most is, de az látszott, hogy csúszik, és annyi könyvet kezdtek el raktározni, amennyit ott már nem lehetett bírni. Bán Csaba azt mondta, a Bethlenen belül 60-80 ezres könyvállományról beszélünk, de külön könyvtára van a Szathmáry Kollégiumnak vagy az általános iskoláknak is.
Az egyházközség közfoglalkoztatotti programjának legfontosabb helyszíne is a Malom utca. Erről szólva Kádárné Zsoldos Edit, a Bethlen Gábor Református Gimnázium és Szathmáry Kollégium könyvtárosa elmondta, 16-an dolgoznak náluk, mint közfoglalkoztatott, akár fizikai, akár szellemi munkában. 6 éve foglalkoztatnak embereket, akik most például a könyvek digitalizálásában és válogatásában nyújtanak óriási segítséget, vagy éppen a levéltári anyagok feldolgozásában.
Az elmúlt években jelentős mennyiségű könyvhagyaték érkezett a gyűjtemény könyvtárának, úgy mint Dr Harmatta János ajándéka, Dr Dömötör János hagyatéka, Dr Tárkány Szücs Ernő személyi hagyatéka. ezek feldolgozása, és raktározása is a Malom utcai telephely tömörraktárában tudott megvalósulni.
Mindezek mellett például az épület és az udvar ápolásában, karbantartásában is segítséget nyújtanak. Kádárné Zsoldos Edit azt emelte ki, hogy a közfoglalkoztatotti programmal minden intézmény könyvtára sikeresen megújult.
A kövek összehordásához ő annyit tett hozzá, hogy az egyes intézményi újjáépítések kapcsán mindig igyekeztek a korábbi intézmények értékeit átmenteni. Példaként említette, hogy a Szathmáry Kollégium könyvtárának felújításakor a Szőnyi iskola tetőszerkezetét használták faanyagként.
A Szathmárys diákok a galériás könyvtárteret tudják a felújítás óta szilenciumi teremként, olvasó- és közösségi térként használni. Az egyedi kialakítású polcrendszer közel 12000 kötetet tudott már befogadni. A tricentenárium közeledtével a múlt értékeinek és a jelen tudásának a jövőbeni biztosítását is újra kell értékelni, hogy a református értékrend vonalán maradva 2222-23-ban is nyoma maradhasson a kövek összehordásának, mondta Kádárné Zsoldos Edit.
A kiállítótér, a könyvtár és levéltár tér a jövőben nyilvános látogatható és kutatható lesz. A könyvtárrá és a nyilvános magánlevéltárrá válás válás folyamata zajlik. A szükséges engedélyeket is hamarosan beszerzik.