A magyar kormány nem értesítette az Európai Bizottságot arról, hogy energia-veszélyhelyzetet tervez bevezetni – írja a testület energiaügyekért felelős biztosa, Kadri Simson közleményében.
Az energiaügyi uniós biztos közleménye szerint az Európai Bizottság felvette a kapcsolatot a magyar kormánnyal, hogy jobban megértsék a veszélyhelyzet tervét, és felmérjék annak a szomszédos tagállamokra gyakorolt hatásait.
Simson emlékeztetett rá, hogy az Európai Unió szilárd jogi kerettel rendelkezik az ellátás biztonságának a tagállamok közötti szolidaritás szellemében történő biztosítására. Mint írja, ha egyértelműen veszélybe kerül az ellátás, van lehetőség veszélyhelyzet kihirdetésére és ennek megfelelő intézkedéseket hozni, erről azonban előtte a Bizottságot is értesíteni kell. Meg kell indokolni minden olyan intézkedést is, amely korlátozza az árukereskedelmet, például ilyen bármely energiahordozó kivitelének tilalma. Ezeket pedig nem lehet csak gazdasági érdekekkel indokolni, hiszen például az energiahordozók kivitelének tilalma más uniós országokat is érint.
A közlemény arra is kitér, hogy a tagállamoknak úgynevezett szolidaritási kötelezettségük van, vagyis szükséghelyzetben kötelesek segíteni a szomszédos tagországoknak.
Kadri Simson arra is felhívta a figyelmet, hogy egységes és összehangolt megközelítésre, valamint az EU energiapolitika jogi keretének és az egységes piaci szabályoknak a tiszteletben tartása szükséges ahhoz, hogy az unió hatékonyan reagálhasson, ha Oroszországból kevesebb gáz érkezne. Az erre való felkészülés már hónapok óta folyik, a Bizottság július 20-án fogja ismertetni a javaslatait.