A Norvég Alap huszada, 4 milliárd forint civil szervezeteknek ment volna, de a pályáztatásba a magyar kormány nem szólhatott volna bele és a felek az alapkezelő személyében sem tudtak megegyezni.
2020 januárjában Hódmezővásárhelyre látogatott a Norvég Királyság magyarországi nagykövete, Olav Berstad. A polgármesterrel való beszélgetés során elhangzott, hogy Norvégia szívesen támogatna magyarországi kulturális projekteket, ám a magyar kormány engedélye hiányzik ehhez.
Tavaly decemberben arról szóltak a hírek, mégis jöhet a Norvég Alap támogatása Magyarországra, megszületett a megállapodás Norvégia és Magyarország között az Európai Gazdasági Térség országai és a Norvég Alapok felhasználásáról. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium ki is emelte, hogy több mint 86 milliárd forintnyi fejlesztési pénzt lehet majd igénybe venni.
Néhány nappal ezelőtt végül Gulyás Gergely miniszter közölte, a magyar kormány nem tudott megegyezni Norvégiával. Ez azt jelenti, hogy a norvég kormánnyal kötött decemberi előzetes megállapodás is hatályát veszti, és ugyanúgy nem jönnek a norvég pénzek Magyarországra, mint 2014 után, amikor a magyar kormány szintén az általuk sorosistának bélyegzett, politikai kifizetésekkel vádolt civil szervezetek miatt ment neki a Norvég Alapnak.
Július 21-re volt kitűzve a határidő az alapkezelő kiválasztására, de ebben nem sikerült a feleknek, így a tervezett programok nem valósulnak meg.
A donor országok mind a 15 kedvezményezett országban megkövetelik, hogy a civil társadalom támogatását szolgáló alap kezelése a hatóságoktól független legyen. Ezzel Magyarország is egyetértett, azt azonban nem fogadta el, hogy a szakmailag legalkalmasabb pályázó kapja a megbízást. Ezért nem tudtunk megegyezni.
– mondta Norvégia külügyminisztere, Ine Eriksen Søreide a Telexnek.