Kistelek környéke a hetedik legszegényebb járás Magyarországon a Pénzcentrum vizsgálata alapján. Az ott élők egy lakosra eső összes éves nettó jövedelme nincs fele akkora, mint az ország leggazdagabb járásában, Budakeszi vidékén.
Az csak egy statisztika, hogy a KSH adatai szerint márciusban 400 400 forint volt a bruttó átlagkereset, azaz nettó 266 300 forint. A Pénzcentrum összeállítása szerint egyértelmű, hogy a jól kereső kevesek húzzák fel az átlagot. Valójában a magyarok 60-70 százalékának a fizetése ugyanis kevesebb, mint nettó 255,5 ezer forint.
Hatalmas a szórás a béreket illetően Magyarországon. A társadalmi rétegek elszakadását viszont a földrajzi bontás mutatja leginkább – írja a lap. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nemrég publikált statisztikáit górcső alá véve ugyanis kiderül, hogy a legszegényebb magyar településeken élők anyagi helyzete igencsak kiszolgáltatott.
A legszegényebb járás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kunhegyes vidéke, ahol az egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 702 416 Ft/év/fő; az egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem pedig 1 479 986 Ft/év/fő.
Ezzel szemben az ország leggazdagabb járásában, Budakeszi környékén az egy lakosra eső összes nettó jövedelem: 1 586 970 Ft/év/fő; az egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 3 270 198 Ft/év/fő.
A lap vizsgálata alapján a hódmezővásárhelyivel szomszédos kisteleki járás a hetedik legszegényebb Magyarországon. Az ott élők egy lakosra eső összes nettó jövedelme 744 656 Ft/év/fő, míg az egy adófizetőre eső összes nettó jövedelem: 1 639 597 Ft/év/fő.
A dél-alföldi régióból további két település szerepel a tíz legszegényebb magyarországi járás listáján: kilencedik a bácsalmási és tizedik a sarkadi.