Az orvosok és az ápolók között is bevett gyakorlat, hogy munkaviszonyuk mellett másik kórházban vállalnak műszakot, ügyeletet. Ezt vállalkozóként teszik, egészségügyi dolgozók közvetítésével foglalkozó cégeken keresztül. Ezt a többség katás vállalkozóként tette meg.
Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője a 24.hu-nak elmondta, az ápolók közül sokan több különböző kórházban vállaltak ún. bérnővéri munkát. Oda mentek, ahol éppen ápoló híján nem tudtak a törvényileg előírt létszámban ápolót kiállítani a betegek mellé. A bérnővérek nem egyénnek, tehát a betegnek szolgáltattak, hanem a cégnek, amelyen keresztül kirendelték az adott kórházba. A cégnek pedig a kórház fizetett. – A bérnővérek nélkül nem lehet felállítani ügyeleti vagy műszaki sort azokban a kórházakban, ahol nincs elég ápoló – húzta alá Soós Adrianna, aki azt is hangsúlyozta, hogy főleg a tartós munkaerőhiánytól szenvedő kórházakban eddig csak úgy tudták fenntartani az ellátást, a műszakokra csak úgy tudták kiállítani a törvényileg előírt számú ápolói személyzetet, hogy bérnővéreket hívtak.
A szakember szerint szinte biztos, hogy a kata-törvény módosításával a bérnővéri rendszer megszűnik, és ez kórházi osztályok bezárásával jár.
Az ápolókhoz hasonlóan az orvosok körében is vannak olyanok, akik főállásuk mellett közvetítő cégeken keresztül vállalkozóként járnak át más, munkaerőhiánnyal küzdő kórházakba ügyelni, elsősorban a sürgősségi vagy aneszteziológia-intenzív ellátásba.
A Magyar Orvosi Kamara szintén erre figyelmeztetett tegnapi közleményében. Azt írták, a KATA szabályok átmenet nélküli átalakítása az egészségügyben tovább nehezíti az ügyeletek kiállítását, akadályozhatja a betegek folyamatos ellátását a rendelőkben és osztályokon. A betegbiztonság és ellátásbiztonság megóvása érdekében kérik, hogy az egészségügy ígért átalakításáig az egészségügyi dolgozók mentesüljenek a KATA törvény nem magánszemélyeknek való számlázást tiltó szabálya alól.