Csütörtökön reggel megnyitották a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat Hódmezővásárhelyen. A megnyitón elsősorban a mezőgazdaság előtt álló globális kihívásokról beszéltek, ehhez kapcsolódóan arról, hogy széles körnek fontos megmutatni az állattenyésztés értékeit, valamint hogy kulcsfontosságú megteremteni az élelmiszerellátás kapcsán Magyarország minél nagyobb fokú önrendelkezését. Nagy István miniszter szerint meg kell mutatni az ilyen seregszemléken az állattenyésztés értékeit.
A 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok hiányzója az idén januárban elhunyt Egyed Béla, aki az előző 28 alkalommal segítette a rendezvényszervezését és sikeres lebonyolítását.
27 országból mintegy 400 kiállító érkezett aha az idei seregszemlére, mondta Antal Gábor, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette, idén is mintegy 50 ezer látogatót várnak, közöttük egyetemistákat és diákokat szervezett illetve egyéni formában is. Kiemelte, hogy már nem először Hódmezővásárhelyre érkezik ezekre a napokra a Temesvári Állatorvosi Egyetem több hallgatója.
Ebben a három napban a legszebb állatokat magas szakmai színvonalon mutatják be, mondta Antal Gábor.
Ő is, valamint az utána felszólaló Márki Zay Péter polgármester is elmondta, folyamatos kihívásokkal kell megküzdeni a mezőgazdaságnak. Ezek közül a legfontosabbak a klímaváltozás, illetve a szomszédunkban zajló orosz-ukrán háború, amely miatt jelentősen akadozik a két országból a gabonaexport, de számos más alapanyag és termény árát is folyamatosan megemeli.
Antal Gábor szerint emiatt már egy páran felszámolták állattartó telepeiket, és noha számuk egyelőre nem magas de mindenképpen figyelmeztető jel, ami ellen tenni kell.
Éppen ezért emelte ki Dr. Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora az önellátás fontosságát hangsúlyozta az élelmiszer-iparon belül. Ezen belül a folyamatos ellátási láncok biztosítása a kiemelt feladat, amivel kapcsolatban három ágazatot emelt ki a kuratórium elnöke: a sertés-, a baromfi-, valamint a tejágazatot, ahol megfelelőek az ország adottságai és lehetőségei. Azt emelte ki, hogy a mezőgazdasági fejlődést csak csúcstechnikával lehet elérni, ez biztosítja a versenyképességünket, csak az fejlődhet ma, aki a mezőgazdaságban csúcstechnológiát alkalmaz.
Nagy István agrárminiszter is azt emelte ki, hogy a kihívásokra folyamatosan keresni kell a választ, de erre a kulcs a szaktudás. Szerinte soha még annyira a világban az aktuális kutatási eredmények átültetése nem volt olyan fontos, mint most. Fontos, hogy minél nagyobb mértékű önellátása legyen az országnak. Ez stratégiai és biztonságpolitikai kérdés, ehhez kell hogy legyen megfelelő alapanyag, megfelelő feldolgozó kapacitás. ehhez kell a legkorszerűbb technológia. Szerinte a szigorú környezetvédelmi, sokszor szakmaiatlan uniós előírásokkal kell megküzdeni, mondta.
Meglátása szerint az európai civilizációban be kell mutatni az állattartás értékeit, mert a belvárosban, a városban élő ember ezeket nem ismeri. Állatkínzásnak hiszi az állattenyésztést, és az ilyen események, mint az állattenyésztési napok kiváló alkalmak, hogy közelebb hozzák őket a természethez, megismerjék annak igazi arcát.
A miniszter beszélt a A Megújuló vidék, megújuló agrárium programról, amelyben most 27 új pályázati felhívást tettek közzé, és amely kapcsán fontosnak nevezte, hogy a gazdák élni tudjanak lehetőségeikkel. Elmondta, a beruházási pályázatokra 1600 milliárd forintnyi kérelem érkezett be.
Az állattenyésztési napokról élő videóüzenetben jelentkezett be, a hivatalos megnyitó után Márki-Zay Péter, amelyben azt mondta, hogy butaság az európai Uniót folyamatos szakmaiatlansággal vádolni, ahogy ezt a magyar állami szereplők teszik, szintén sületlenségnek nevezte, hogy olyan dolgokat mutassanak be általános nyugati gyakorlatként, amely maximum egy-egy elszigetelt példa, esetleg zöldek vagy állatvédők részéről. At viszont ő is megerősítette, hogy a fejlődés kulcsa a csúcstechnológia, és az idei Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok erre tökéletesen alkalmasok.