Ehét csütörtökön kezdődnének a tárgyalások az Európai Bizottság és az EGT-országok, Norvégia, Izland, Lichtenstein és az EU-tagállamok között, hogy 2027-ig mekkora összeggel támogatják az uniós átlagtól elmaradó fejlettségű EU-s tagállamokat – számolt be róla a 444. A helyzet viszont feszült, mert a norvég civil alapnak ment neki miniszterként Lázár János, még 2014-ben.
Emlékezetes, az Orbán-kormány Lázár János miniszter vezetésével különböző hatóságokat kezdett ráküldeni civil szervezetekre, elsőként az Ökotárs Alapítványra, amely a norvég civil alap támogatásainak elosztását kezelte. Szerintük a kijelölt civilek nem kezelik jól a pénzt, valamint azt kormányellenes belpolitikai műveletek finanszírozására költik civil dolgok helyett (bármit is jelentsen ez). Ezért követelték a norvégoktól, hogy egy, a magyar kormány által kijelölt civil szervezet kezelhesse az alap 4 milliárd forintját. Ebbe a norvégok annyira nem mentek bele, hogy inkább a Magyarországnak járó egész 77 milliárd forintos összeget megvonták az előző hét éves periódusra.
A magyar kormány azóta sem adta föl: tavaly novemberben és idén májusban megvétózták, hogy az EGT-országok tanácsülésének végén elfogadják a közös nyilatkozatot. Ezek miatt a Népszava cikke szerint brüsszeli diplomaták most már eléggé tartanak attól, hogy Orbán diplomatái azt is megakadályozzák majd, hogy a most következő tárgyalásokon sikerüljön megállapodni az újabb támogatásokról. Ezzel minden, a pénzre jogosult országot magával rántana a magyar kormány.
AZ EGT, vagyis Európai Gazdasági Térség államai nem tagjai az EU-nak, de nagyon szorosan együttműködnek. Az előző hétéves ciklusban 2,8 milliárd euró jött a három országtól, hogy most mennyi, arról a héten kezdődő tárgyalásokon kellene megállapodni.