A Don-kanyar áldozataira emlékeztek Vásárhelyen

Katonai tiszteletadás mellett emlékeztek meg ma délelőtt a Don-kanyarban elhunyt vagy eltűnt magyar, köztük 133 vásárhelyi, katonáról a II. világháborús emlékműnél.

A második magyar hadsereget a Donnál 1943. január 12-án kezdődő szovjet ellentámadás zúzta szét, s a magyar katonák csak harminc százaléka éltek túl a harcokat.

– 1943. január 12-e a magyar honvédség fekete napjaként íródott be a történelembe. A második világháború után a kommunista diktatúra száműzte a hősökről való megemlékezést, kitörölte a köztudatból. A rendszerváltást követően a történelmi igazságtétel részeként, a hálás utókor tagjaiként ismét fejet hajtunk a világháború hős katonaáldozatai emléke előtt – hangsúlyozta a megemlékezésen mondott beszédében Berényi Károly alpolgármester.

Berényi Károly alpolgármester a 133, a Donnál ottveszett vásárhelyi katonáról is szólt

Hozzátette: a doni katasztrófa eredményeként a kétszázezres II. magyar hadsereg tagjai közül néhány nap alatt százhúszezren sebesültek vagy haltak meg, tűntek el, vagy estek hadifogságba. A felelhető adatok alapján 133 vásárhelyi katona vesztette ott az életét. – Soha ne feledjük, hogy ezek a katonák nem csak áldozatok voltak, hanem hősök is – mondta.

– Nem biztos, hogy mindannyian hősök voltak, de mindannyian áldozatok, akik odavesztek 1943-ban a Don-kanyarban a magyar haza védelmében – hangsúlyozta emlékbeszédében Miklós Péter történész, címzetes egyetemi tanár. Hangsúlyozta, hogy 1938 és 1941 között Magyarország kényszerpályán mozgott, ennek eredménye és végső állomása az volt, hogy részt kellett vennie a náci Németország oldalán a II. világháború hadi cselekményeiben, súlyos árat fizetve az országgyarapításért. A II. magyar hadsereg katonái a 30-as 40-es korosztály, már gyermekes férfiakból került ki, így családok szenvedték el halálukat, fogságba esésüket vagy eltűnésüket.

Miklós Péter történész: sem a területgyarapodás, sem a nemzetek közötti konfliktusok nem oldhatók meg hosszútávon és stabilan háborúval

– Százhúszezren hiányoznak a családi tablókról, hiányoztak a gyermekeinek, s akik házastársai akár egész életükben özvegyként, fekete ruhában éltek tovább, házastársuk sírjának helyét sem ismerve. Akik hazatértek, a kommunista korszakban pedig megvetett, másodrangú emberekként értek – mondta. Kitért arra is, hogy történelmi tanulság (s a szomszédban folyó háborúra is utalt), hogy sem a területgyarapodás, sem a nemzetek közötti konfliktusok nem oldhatók meg hosszútávon és stabilan háborúval.

Az ünnepségen közreműködött Ditrói Zoltán (vers) és a helyőrségi zenekar, Gömöri Balázs őrnagy vezényletével.

A II. világháborús emlékműnél koszorút helyeztek a vásárhelyi önkormányzat, a Magyar Honvédség Kinizsi Pál, 30. Páncélozott Gyalogdandárja, a HONSZ, a hódmezővásárhelyi Kossuth Kör, a Kaly Jag Roma Művészeti Inter-európai Integrációs Foglalkoztatási és Oktatásfejlesztési Közhasznú Egyesület és hódmezővásárhelyi Nyugdíjas Szövetség képviselői.

Berényi KárolyDon-kanyarkoszorúzásmegemlékezésMiklós Péter