Nyolcvanegy évvel ezelőtt, január 12-én a Don-kanyarban 42 ezren tűntek el és haltak meg, 28 ezren tértek haza sebesülten, és mintegy 26 ezren kerültek hadifogságba, akiknek többsége soha nem térhetett vissza Magyarországra. Rájuk emlékezett pénteken délelőtt a város.
A több mint 120 ezer magyar áldozatnak, közöttük a 113 hódmezővásárhelyi embernek nem volt választása. Nem saját akaratukból mentek a harctérre. Fiatalemberek voltak, férjek, édesapák, akiknek nem volt más választásuk.
A mintegy kétszázezres létszámú magyar királyi 2. honvéd hadsereg 1943 januárjában arra készült, hogy felvegye a harcot a hat-hétszeres túlerőben lévő szovjet csapatokkal, és tartson ki addig, ameddig csak tud, mert ezt követelték meg tőlük elöljáróik.
A Hősök terén tartott megemlékezésen Vincze Gábor történész helyezte kontextusba az egykori eseményeket, elmondása szerint a magyar katonák a nem megfelelő felszereléssel, nem számítva arra, hogy a téli időszakban is ott kell majd harcolniuk, meglepő bajtársiassággal védték egymást, „dicsőséges halál az ott elhunytaké, mert bajtársaikért küzdöttek.” A történész megemlékezett a katonák itthonmaradt hozzátartozóiról is, akiket az akkori propaganda megbélyegzett, ezért sokkal küzdelmesebb élet jutott nekik osztályrészül.
A megemlékezésen Márki-Zay Péter polgármester azt mondta: „Amikor a háború áldozataira emlékezünk, akkor egyben egy fohászt küldünk az égbe a békéért”. Sajnos „ma is vannak olyan őrült diktátorok, akik fegyverrel akarnak elintézni konfliktusokat.” Beszédében kihangsúlyozta, hogy amikor a rettenetes történeteket halljuk, beszélünk róla, azokról az időkről, amikor gyakorlatilag mészárszékre küldték katonáinkat, az legyen mindig mementó arra, hogy soha többé ne menjünk bele ugyanebbe a tragédiába.
– A tisztelgés a hősök előtt annak a munkának a része, hogy ne fordulhasson még egyszer elő hasonló borzalom – mondta a polgármester, majd kihangsúlyozta, jelenleg csak a NATO ereje tudja garantálni a békét, nekünk magyaroknak is.
Márki-Zay Péter polgármester megköszönte a Magyar Honvédség Kinizsi Pál 30. Páncélozott Gyalogdandárjának a részvételét a megemlékezésen, és emlékeztetett arra mindenkit, hogy Vásárhely mindig támogatja az itt szolgáló honvédeket, így azokat is, akik külföldön megsérültek.
Vásárhely mindig azon lesz, hogy ők soha ne kerülhessenek olyan helyzetbe, mint 81 évvel ezelőtt a 113 vásárhelyi honvéd
– mondta.
A megemlékezésen az önkormányzat, a honvédség, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége, a Mindenki Magyarországa Mozgalom Hódmezővásárhelyi Kossuth Köre, a Tiszta Vásárhelyért Egyesület, a Hódmezővásárhelyi Nyugdíjas Szövetség és a 112. Kubinyi Zoltán cserkészcsapat képviselői helyezték el az emlékezés koszorúit.
A megemlékezés fényét Ditrói Zoltán szavallata és a Hagyományőrző Pálffy Huszár Egyesület részvétele emelte.
A koszorúzás után a résztvevők Sipos Róbert hagyományőrző jóvoltából nemzeti színű gyertyákat helyezhettek el a Hősök terén lévő emlékmű talapzatára.
