Hétfőn az MTA statisztikai és jövőkutatási minikonferenciát tartott, melyen Tóth G. Csaba, a KSH Népességtudományi Intézetének volt főmunkatársa bemutatta, milyen drámai mértékben csökken a magyar lakosság 2050-ig – számolt be róla a 444.hu.
Az Obádovics Csillával közösen készített kutatásban azt számolták ki, hogy hányan élnek majd Magyaroszágon 2050-ben, milyen lesz a korszerkezet, és hogyan alakulnak az egyes régiók adatai. A lap beszámolója szerint azt leszögezték, hogy nem előrejelzést készítettek, hanem különböző forgatókönyvek alapján számításokat végeztek.
1990 és 2019 között a magyar népesség 6 százalékkal csökkent. Leggyorsabban Észak-Magyarországon, Dél-Dunántúlon és a Dél-Alföldön fogy a népesség, míg Közép-Magyarországon – Budapesttel együttvéve – 30 év után két százalékkal többen élnek.
A bemutatott alapmodellben a népességszám 2050-re 8,5 millióra csökken, ami a 2020-as adatokhoz képest képest 13 százalékos csökkenést jelent.
A kutatás szerint migráció nélkül 8,2 millióra csökkenne a lélekszám, ami viszont így már 16 százalékos csökkenést jelent a 2020-as lélekszámhoz képest.
– jelentette ki Tóth, aki szerint a magyar népesség fogyásának gyorsulása megállíthatatlan.
Tóth szerint ennek oka, hogy a magyar öreg, régiós összevetésben pedig az egyik legidősebb társadalom.
A születésszám a legoptimistább forgatókönyv szerint is csak egy kicsit tud nőni a közeljövőben átmeneti jelleggel, de a realitás az, hogy 80 ezer alá csökken. A halálozások száma minden modell szerint évi 130 ezer fölött fog megállni nagyjából 15 év múlva, majd csökkenni kezd.