Degi Tamás, a Cseresnyés kollégium egykori lakója mára avatott altisztként szolgálja hazánkat. Az intézmény büszke arra, hogy Tamás felnőtté válásának meghatározó időszakát töltötte kollégiumuk védőfalai között. Az ünnepséget követően beszélgettek vele az új tisztségéről és arról, hogy mit üzenne a mai középiskolás korosztálynak.
Tamásnak június 15-én, szombaton 9 órakor volt Budapesten Hősök terén az altisztavatása, az őrmesteri rendfokozat kapta meg. Számára még azért különleges az élmény, hiszen az eskü előmondója lehetett, 302 altiszt társa, illetve családtagjaik, rokonok, szeretteik valamint a teljes Magyar Honvédség Vezérkar elött.
A honvédség iránti érdeklődése katonai hagyományőrzésből indult. Az 1848-49 Szabadságharc Szegedi III. Honvéd Zászlóalj Hagyományőrző Egyesületnél kezdődött 2007-ben, majd ezt követően hagyományőrző nyári táborban vett részt. 2015-ben szakmát szerezve, mezőgazdasági technikusként végzett a Gregus Máté Szakközépiskolában. A szentendrei alapképzést követően jelentkezett az iskolarendszerű 2 éves altiszti Akadémiára, ahova elsőre nem vették fel.
2015 nyár végén már jelentkezett a Szegedi toborzóban szerződéses katonának. 2016 márciusában keresték, miszerint megkapta az időpontot a kecskeméti központba. A felvételi után pár héttel megkapta a behívó parancsot, így megkezdhette az egységes alapkiképzést a Tatai lövész dandárnál. Így jutott el addig, hogy szerződéses katona lehessen. A következő 7 évben kivette részét a migráció okozta határvédelemben, mégpedig a teljes déli határon egészen Mohácstól Kübekházáig. Részt vettem számos hazai és külföldi gyakorlaton.
Hódmezővásárhelyre 2008-ban került az Arany János Kollégiumi program kereten belül. 28 fővel
kezdtek, az érettségi évére heten maradtak. Technikusi éveiben is maradt kollégista, egészen a 2015-ös tanév végéig.
Nagyon sokat köszönhetek nevelő tanáraimnak: Sárai Éva, Horváthné Ruzsa Anita tanárnőnek akivel könyvtárosként ismerkedtem meg. Tóth Éva, Dávid Kata, Szalai Rita, András „bá”, Gregus József, Kiss Pál, Kovács József, Fehér Zsolt, Szalkai László tanár úr, Pataki Béla – egyszóval mindenkinek, valamint a kollégium összes nevelőjének, sőt még a portásainak, Melindának és Margó néninek is.
Elképzelhetetlennek tartja, hogy ma itt tartana, ha nem a kollégium falai között él és érik be a feje lágya. Nem beszélve a rengeteg programról, kirándulásról beszélgetésekről, szereplésekről, feladatokról, melyeket ott élt meg és általuk is fejlődött. Kapott egy nagyszerű barátságot is: Kövecses Norbit a kollégium által ismerte meg 15 éve.
Szerinte a Cserkóban egy olyan pedagóguscsapat és kollégiumi vezetés van, ami biztonságot és lehetőséget ad arra, hogy személyes fejlődésen menjünk keresztül. Egy hazajárós középiskolai rendszernél nem biztos, hogy ez kialakul kellő időben. Beszélt arról is, kollégiumi időszaka alatt járt rendszeresen futni, úszni, kosárlabdázni, konditerembe, kipróbálhatta az íjászatot, szertornát és esti kalóriaégetésként focizni is elment, főleg az összetartás miatt.
Tamás jelenleg őrmester, szeretne legalább törzsőrmester vagy főtörzsőrmester rangig eljutni, ez innentől számítva 4-8 év további szolgálatot jelent. Szeretné képviselni a hódmezővásárhelyi laktanyát minél több sportrendezvényen, s azokon a lehető legjobb eredményt nyújtani. Katonai nyelvvizsgát is szándékozik tenni, a különböző speciális tanfolyamokkal együtt. A sport területén mindenképpen maratoni távot szeretne futni, s azt négy órán belül teljesíteni.
Pedagógusként a legnagyobb öröm látni egy 15 éve terelgetett kis kamaszt felnőtté válni. Segíteni, támogatni, beszélgetni, végig kísérni útját, harcait, győzelmeit. Tamással a mai napig tartjuk a kapcsolatot, ahogyan oly sok egykori kollégistával. Szeretjük, amikor már felnőttként, férfiként, nőként, férjként, feleségként, apaként, anyaként visszatérnek alma materükhöz, a Cserkóhoz. Ők a mi családunk 1938 óta.
– fogalmazott Horváthné Ruzsa Anita, igazgatóhelyettes.