Tegnap délután a BFMK-ban átadták a frissen alapított Mátray Attila díjat és a Bogdán László díjat azon a rendezvényen, amelyet az emberi jogok világnapjára szervezett a Kalyi Jag Egyesület.
Az önkormányzat által adományozott Mátray Attila díj átadása előtt Mátray Attiláról Tóth István nemzetiségi referens emlékezett meg. Beszédében kihangsúlyozta, Attila mind szakmai, mind magánéletében példát állított mindannyiunk előtt. Egészségi állapota kerekesszékbe kényszerítette, de ennek ellenére rendkívül sokat tett a vásárhelyi romákért.
Attila nevéhez fűződik többek között a Szent Pál Ösztöndíj, a Trollmann program, a Bari-Shej (cigány lányok továbbtanulási esélyeinek növelésére irányuló program), a cigány-magyar Ki Mit Tud tehetségkutató, a karácsonyi gála, a Nemzetiségek napja, a Gasztroudvar és a Csomorkányi Szociális Szövetkezet. A tavalyi év során egy olyan emberszerető, lelkiismeretes és segítőkész embert veszített el Hódmezővásárhely személyében, aki pótolhatatlan, ezért alapítottak róla elnevezett díjat.
A Mátray Attila díjat Raffai Lajos vehette át Hódmezővásárhely polgármesterétől. Raffai Lajos 90 éves bádogosmester, aki szegény családból származik, 1957-ben szerzett bádogos szakmunkás képesítést és váltotta ki kisiparosi engedélyét. Egész életét végigdolgozta. Alapítója volt a Háztartási Vastömegcikk és Szegkovács Ktsz-nek. 1971-ben munkáját a kisiparosoknak járó legmagasabb kitüntetéssel ismerték el. 1957-től, kisiparosi bedolgozóként, a Hódgépnek is végzett munkát. Élete során folyamatosan képezte, tanította, segítette munkatársait, többeknek tanította a szakmát.
2022 tavaszán 50 éves jubileumi aranygyűrűt kapott tevékenysége elismeréseképpen.
Ő volt, aki a Susáni templom az Újvárosi templom kupolájának felújítási munkálatainál a bádogos és díszműbádogos munkát végezte, a legbüszkébb mégis a Kálvin téri templom tetején látható rézkakas restaurálására.
Munkái 2006-ban egy vásárhelyi kiállításon szerepeltek, első helyezést ért el a kiállítók között.
Idén töltötte kilencvenedik életévét, de a mai napig felkeresik szakmai tanácsokért.
Márki-Zay Péter, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) elnökeként a saját nevében alapította meg a Bogdán László-díjat, amelyet Cserdi 2020-ban tragikus körülmények között elhunyt polgármesteréről nevezett el.
Márki-Zay Péter elmondta a rendezvényen, miért éppen Bogdán Lászlóról nevezte el az országos díjat. Bogdán László szegény családból származott, általános iskolai tanulmányai után magánúton képezte magát és bár számos viszontagságot megélt, végül középvezetőként dolgozott az Elqoteq Magyarországnál.
Márki-Zay Péter szerint Bogdán László volt a legszeretettebb és legismertebb cigány ember az országban, aki nem ének- vagy tánctudásával, nem művészetével lett elismert, hanem a cigányságért való kiállása miatt. Rengeteget tett a cigányokért. Ő volt az, aki azt mondta, nem hajlandó használni a roma szót, a cigány szó jelentésének szerette volna visszaadni a becsületét. Márki-Zay Péter azt is elmondta, legyen mindenki büszke származására, értékeire.
Bogdán László tagja volt a Mindenki Magyarországa Mozgalomnak – ami Márki-Zay Péter szerint külön megtiszteltetés volt, hiszen nagyon sok politikai szerveződés szerette volna tagjai között látni a karizmatikus Cserdi polgármestert.
A Bogdán László díjat Sir Varga Gusztáv vehette át, aki fellépőként készült az estre, a színpadon a Kalyi Jag zenekar tagjai között ülve tudta meg, hogy ő az est egyik díjazottja.
Varga Gusztáv méltatását ifj. Bogdán János, MMM elnökségi tag mondta el a színpadon.
1959-ben született Nagyecseden. 1978-ban megalapította a Kalyi Jag együttest. 1991-ben létrehozta a Kalyi Jag Roma Művészeti Egyesületet. 1993-ban megnyílt az első iskolájuk Budapesten, majd Miskolcon és Kalocsán. 2000-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét kapta meg. 2023-ban egyesületével Hódmezővásárhelyen nyit iskolát.
A díjátadók után a gála a roma és a magyar zenét és táncot bemutatva folytatódott, felsorakoztatva az autentikus népművészet gyöngyszemeit.
A teltházas nézőtér hálás tapssal jutalmazta a zenészeket, táncosokat, a Kalyi Jag Együttes, a Róna Banda, a Kucu zenekar, az Improm és Árus Peti Zenekar fellépőit.
A résztvevők számára azonban egészen biztosan egy momentum sokáig megmarad, amikor a színpadon és a nézőtéren mindenki felállt és több mint 300 ember, cigány és nemcigány, a kettős identitással megáldott vagy megvert – és ezt a hírből sem ismerők közösen elszavalták a Szózat első két versszakát:
„Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar ;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely ;
Áldjon vagy verjen sors keze :
Itt élned, halnod kell.”