A roma nyelvről tartottak konferenciát szombaton délután, de nem maradt el a zene sem. A Kalyi Jag Pont Édes anyanyelvünk címmel szervezett kulturális programot.
Az esemény megnyitóján Varga Gusztáv, a Kalyi Jag elnöke elmondta, hogy a megmaradás záloga a kultúra megőrzése, a Kalyi Jag Pont Hódmezővásárhelyen pedig egy összekötő híd a cigány lakosság és az identitásmegőrzés között. Az elnök köszöntötte a Cigány Kisebbségi Önkormányzat jelenlévő képviselőit és köszönetét fejezte ki az előadóknak, szervezőknek.
A nagyszámú közönség előtt előadást tartott Demeter Ágoston nyelvoktató, aki a budapesti Kalyi Jag iskolában tanít romani nyelvet.
Markócs Mezei Tímea a Szegedi Tudományegyetem Interdiszciplináris Kutatásfejlesztési és Innovációs Kiválósági Központjának kutatója arról a kutatásról számolt be, amely során a dél-alföldi roma és nem roma fiatalok értékpreferenciáit, jövőképét vizsgálták.
Nagy Gusztáv roma költő, író, műfordító számos magyar író és költő művét fordította le cigány nyelvre, többek között Madách Az ember tragédiája című művét is.
Ezután a Kucu Banda zenélt és énekelt roma illetve magyar nyelven.
Bár a roma szervezetek 1971-ben, az első Roma Világkongresszuson megtették a romanit a cigányság hivatalos nyelvének, az azt beszélők száma folyamatosan csökken és a kihalás veszélye fenyegeti. Éppen ezért kiemelten fontos a roma kultúra ezen elemének megőrzése, ápolása és gyakorlása.
A kb. 33 ezer szóból álló romani nyelvnek 17 dialektusa létezik – melyek a nemzetségekről és mesterségeikről kapták elnevezéseiket –, ám a jövevényszavak egyre diferenciáltabbá teszik azokat. Nemzetközi becslések 4 és 6 millió közé teszik azon európai állampolgárok számát, akik beszélik a romanit.
A Magyarországon élő három legnagyobb cigány csoport közül leginkább az oláh cigány közösségek használják a romani nyelvet – azon belül is legtöbben a lovári dialektust –, az eredetileg a kárpáti dialektust beszélő romungrók (magyarcigányok) között mára alig találni olyat, aki ápolja ezt a hagyományt. A harmadik nagy cigány csoport tagjai, a beás közösségek a román nyelv archaikus változatát beszélik, amely nem összekeverendő a romanival.
Hódmezővásárhelyen kevesen beszélik már a cigány nyelvet, de a nyelvismerők közül legtöbben a lovári dialektust ismerik.
