Köztünk Írók – két nagyszerű alkotót ismerhettünk meg

Elvarázsolt, messzi tájakra repített és a lélek mélységeibe rántott a tegnap esti Köztünk Írók címmel tartott közönségtalálkozó, ahol két csodálatos alkotóval találkozhattunk.

Arany-Tóth Katalin költővel és Kovács Magdolna íróval beszélgetett Benkő Brigitta tegnap este a BFMK második emeleti termében. Az izgalmas és érdekes beszélgetések között a Bessenyei Színkör tagjai adtak elő a szerzők műveiből. Benkő Brigitta nem szokványos kérdései és az elhangzott művek olyan hangulatot teremtettek, amelyben a nézőtéren ülők gyakran elérzékenyültek.

Kovács Magdolna erdélyi származása minden művében nyomot hagy, ahogyan a tisztelet is, amivel a számára olyan fontos személyeket megörökíti. Novelláiban visszatérő elem az empátia, a segítségnyújtás. Zseniálisan írja meg az apró, de könnyfakasztó, mélyen emberi pillanatokat, amelyek aztán az olvasót sokáig elkísérhetik. A tegnap esti beszélgetésen elmondta, több mint húsz éve végez önkéntes karitatív munkát, az itt megtapasztaltakból sokat merít íráskor.

Gyermekkori történeteit olvasván, az embernek kedve támad ott és akkor gyereknek lenni.

Magdolna mélyen megrendítően vallott hat éve elhunyt édesapjához fűződő kapcsolatáról, arról a belső küzdelemről, amikor utolsó alkalommal sietett haza hozzá, hogy aztán már ne találkozhasson vele soha többé. Mai napig elcsukló hangon meséli, bárcsak elmondhatta volna neki, mennyire szereti.

Tervei között szerepel egy novellás szakácskönyv megjelentetése, amelyben a nagymamájával együtt átfőzött napokat örökítené meg, kipróbált, régi ízek receptjeivel.

2018-ban megjelent Lélektöltő c. könyve, de novelláit a közösségi oldalán is olvashatjuk.

Arany-Tóth Katalin költő, verseit saját bevallása szerint terápiás céllal kezdte el írni, sőt, már olvasni is terápiás céllal olvasott verseket. Azt mondja, érzi hogyan oldódik le róla minden feszültség, ahogyan érzéseit szavakba faragja. Amikor a vers nem ad elég teret, prózát is ír.

Művei érzékeny lelki húrokat pendítenek, de közéleti témákban is nagyon gyakran megszólal, társadalmi kérdéseket vet fel. Hihetetlen érzékenységgel, ugyanakkor sziklaszilárd értékrendet közvetítő gondolataival nyúl minden témához. Versei minden alkalommal megérintik az embert.

Tegnap este elérzékenyülve beszélt szüleiről, és nagy tisztelettel a nézőközönségben ülő párjáról, aki az utóbbi néhány évben „megtartja”.

Az est során aznap született költeményét ő maga olvasta fel, és legnagyobb örömünkre hozzájárult, hogy portálunkon is megjelenhessen:

Arany-Tóth Katalin

Madártávlat

Fentről

a lélekbe rajzolódik

minden apró mozaik

látszik

ahogy a bűn stigmái

tettekbe

nevekbe

égnek

végleg

fentről

a nehézléptű sorsok alatt

zarándoklattá fut az út

bölcső és sírhely

a csend

óvja

az egyetlen

valódi

rendíthetetlent

fentről

a valóság

úgy zár össze

mint a titkosított percek

kezdet és vég között

a cselekvő gondolat

cinkos hallgatássá erjed

minden részlet része

az irányított rendnek

fentről

mozgóképek kötnek össze

múltat és jelent

mosolyok

háborúk

vágyak

halált tartó

ágyak

keresztezik

a végtelent

az esélyt

a reményt

mohón nyeli el

a tudatlan sötét

s ha már jól lakott

böffent egy nagyot

fentről

úgy vöröslik a táj

mint ősz idején

a bíbor levelek tánca

süvítve fütyül

felforgat

mindent a szél

s a tél

az első fagyokba

karolva

vacogva

dacolva

utolér

fentről

látni ahogy

a kilakoltatott tereken

vért és könnyeket

ölel az érzelem

szálkás padokon

nyomós indokon

hever

a tétlen

vétlen

éretlen

értelem

fentről

a végtelen

olyan megrendítő

mint az erdők mélyén

kanyargó

patakok hangja

az érintetlenség ölében

fák

bogarak

vadak

madarak

élnek

sziklák

lejtők

rögök

őserdők

ős erők

élet

fentről

az emberek

hitványabbak

mint a férgek

gyűlölnek

üldöznek

uralkodnak

kínoznak

és ölnek

ígéretekkel

hergelő akarat

szórja

szítja

a hazug szavakat

fentről

csak a tisztesség

csak a feltétlen

szeretet

csak a hit

fehér

a becsület

mint

feszületre

feszített

kérges

tenyér

megértést

kegyelmet kér

fentről

az alázat

az egyetlen

szelíd erő

az eredőhöz

vigyázva

emelő

fentről

minden paránynak látszik

tér és idő

velünk játszik

szabadon

választható

jó és rossz szerep

szándékaink

szavaink

mint vízjelek

fentről

vigyázzák

hogy tetteink

végleg

a nevünkbe

égjenek

A Bessenyei Színkör 2018-ban irodalmi estet készített Katalin Csöndszekér c. kötetéből, tegnap ezt is felidézték.

Zárásul Berényi Károly alpolgármester köszöntötte az alkotókat, és elmondta, hogy 4 éve egy közösség tagjai, de a számos rendezvényen és közös városszépítő akció során soha nem derült ki számára, milyen kincset, kultúrális értékeket képviselnek.

Arany-Tóth KatalinBerényi KárolyKovács Magdolna