Rendőrségi hír ébresztette rá a csalásra a cégtulajdonost.
A BRFK gazdasági nyomozóinak egyik felderítésén keresztül mutattunk be egy rip-deal módszerrel elkövetett csalássorozatot, a cége ingatlanját árusító cégvezető pedig ráakadt a hírre, amikor gyanússá vált neki egy külföldi vevő. A férfi szólt a rendőröknek, a nyomozók pedig lecsaptak az elkövetőkre.
Egy cégtulajdonos 2022 szeptemberében megbízott egy ingatlanközvetítő irodát, hogy értékesítse cégének ingatlanát. A közvetítő 2023. június 7-én értesítette a férfit, hogy egy izraeli gazdasági társaságtól 1 millió 900 ezer eurós ajánlat érkezett. Ezt a tulajdonos elfogadta, majd az izraeli fél részéről egy nő személyes egyeztetésre hívta Rómába az eladót. Az üzleti találkozón a nő mellett az állítólagos izraeli cég képviselőjének a felesége is jelen volt, aki még jövedelmezőbb ajánlatot tett; azt állította, hogy az ingatlanra tudnak olyan vásárlót, akinek 2,5 millió euróért tovább tudják értékesíteni. Ők az ügyletért cserébe közvetítői díjat kérnek 200 ezer euró – mintegy 75 millió forint – értékben. Az ajánlatot a magyar cégtulajdonos elfogadta, külföldi partnerei pedig arra kérték, hogy a szerződéskötés előtt mutasson be 200 ezer eurót, hogy ellenőrizni tudják, a férfinek valóban rendelkezésére áll ekkora összeg. A felek a pénz bemutatására az újabb találkozót egy budapesti hotelben beszélték meg, az időpontot június 26-ára egyeztették.
A rip-deal csalásoknál ezeket az eszközöket akkor alkalmazzák, amikor a sértett bemutatja a fedezetre szánt pénzt, melyet annak biztosítása érdekében kötegekbe helyeznek, és gumiszalaggal összekötik őket. Ezután a teljes összeget talpas borítékba helyezik, amelyet ragasztószalaggal betekernek, sok esetben a külsejét filctollal is aláírják a jelenlévők. A csomagot ezt követően a csalók egy ugyanolyan, előre elkészített pakkal cserélik ki, így a gyanútlan tárgyalópartnerhez üres papírlapokkal teli csomag kerül vissza. Sokszor az átvert sértett aláírásmintáját előre megszerzik a csalók, akár egy előszerződés aláírását használva, de a cégvezetők kézjegyeit olykor az interneten elérhető nyilvános dokumentumokról is le tudják másolni. A csere után az elkövetők rendszerint megnyugtatják áldozatukat, hogy megelégednek a pénz bemutatásával, azt elég az üzlet létrejötte után átadni, majd sietve távoznak. Az átvert fél a csalást csak akkor veszi észre, amikor felnyitja a hozzá került csomagot.
A rendőrök a hotelben intézkedtek a két nővel szemben, akiknél pontosan ilyen előre elkészített, üres papírlapokkal teli – jelen esetben aláíratlan – csomagot találtak. A gyanú szerint a rip-deal módszert alkalmazva akarták kicsalni a cégtulajdonostól a bemutatásra vitt 200 ezer eurót.
A 25 éves szerb és a 39 éves bolgár állampolgárságú nőket elfogásukat követően a Budapesti Rendőr-főkapitányság gazdasági nyomozói csalás bűntett kísérlet miatt hallgatták ki gyanúsítottként és előterjesztést tettek letartóztatásuk indítványozására. A szerb nőt – akinél elfogásakor nem voltak ott az okmányai – a nyomozók közokirat-hamisítás bűntettével is gyanúsítják, mivel az eljárás során hamis személyi adatokat adott meg. A nyomozók a nő valós személyazonosságát kihallgatásakor megállapították.