Nem drasztikusan, de megállíthatatlanul csökken a gyógyszertárak száma, miközben a költségeik folyamatosan emelkednek. Több mint 700 ezer ember él olyan településen, ahol már nincs gyógyszertár a Hálózatos Gyógyszertárak Szövetsége (HGYSZ) szerint – olvasható a G7-en.
A patikák számának csökkenése folyamatos, évente nagyjából (az új patikák számával konszolidálva) 1 százalék körüli. A gyógyszertárak életében a 2021-es év fordulópontot jelentett, attól kezdve ugyanis az infláció sokkal magasabb volt, mint a forgalomnövekedés.
Egy napi 9 órában, szombatonként 5 órában (heti 50 óra) nyitva lévő patikának egy gyógyszerészt és egy szakasszisztenst kell folyamatosan biztosítani a nyitvatartási idő alatt. Ehhez adalék a gyógyszertári ügyelet kérdése is, mely szintén egyre égetőbbé válik. Az ügyelet fenntartása ugyanis egyre többe kerül, miközben a kihasználtsága minimális.
A szakmai szervezet több ponton is változást vár az idei évtől. Ennek egyik része a gyógyászati segédeszközök helyzetének rendezése, ugyanis vannak olyan termékek – például a felnőtt pelenkák – melynek értékesítése veszteséges a patikáknak, viszont ennek ellenére nem veszik le a termékeket a polcról, mert az igény irántuk magas. Egy tavaly év végi törvénymódosítás értelmében a belügyminiszter hatáskörébe kerül, hogy mekkora árréssel lehet értékesíteni ezeket a termékeket.
Szintén fontos fejlemény lesz az étrendkiegészítők átsorolása patikai értékesítés alá, bár ezzel kapcsolatban még több a kérdőjel, mint a válasz.
A kistelepülések helyzetén a fiókgyógyszertárak működésének megváltozatása segíthet, amennyiben a szakasszisztens is kiszolgálhatja majd a beteget. Az ezt lehetővé tévő jogszabály-tervezetet már elfogadták – írja a portál.