1997. január 16-án alakult meg – hazánk hetedik nemzeti parkjaként -, a Körös-Maros Nemzeti Park. A park területének döntő hányada Békés megyében és Csongrád-Csanád megye tiszántúli felén található, kisebb része Jász-Nagykun-Szolnok megye délkeleti peremére is átnyúlik.
A nemzeti park honlapján azt írják: az elmúlt két és fél évtizedben rengeteg szakmai tudást és tapasztalatot gyűjtöttek össze a természetvédelmi kezeléshez. Megteremtették az élőhelyek hosszú távú fenntartásához nélkülözhetetlen extenzív legeltetés feltételrendszerét és kiépítették a bemutatás infrastruktúráját. A helyreállító beavatkozások révén számottevően javult az élőhelyek állapota. A fajmegőrzési programok eredményeként emblematikus, veszélyeztetett fajok állományait sikerült stabilizálni, vagy növelni.
A park legnagyobb értékeit az egykor összefüggő löszpuszta-gyepek utolsó maradványai, valamint a nagy kiterjedésű szikes puszták, továbbá az ártéri területek jelentik. A füves élőhelyek fenntartása szempontjából nélkülözhetetlen az extenzív legeltetés. Ehhez 4000 egyedet számláló, magas genetikai értéket képviselő magyar szürkemarha, házi bivaly, cigája és racka juh állományokkal rendelkeznek.
A Kárpát-medence egykor és ma honos állatfajait bemutató Körösvölgyi Állatpark (Szarvas) és a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpont (Dévaványa) regisztrált látogatóinak száma az előző évben meghaladta az 50 000 főt.
A KMNPI területén rendszeresen előforduló védett növény- és állatfajok száma meghaladja az 500-at. Nemzeti parkunknak különleges szerepe van a madárvonulásban is.