Régi térképen látható, ahogy a mai Kertváros és Parkerdő helyén még víz hullámzott.
„A város területét három részre lehetett elkülöníteni. A Hód-tó északi partján Oldalkosár, Tarján és Tabán alkotta a település legnagyobb összefüggő részét. A mai Kertváros és Parkerdő helyén még víz hullámzott. Ettől délkeletre fejlődött ki az Új utca környezetében Susán. A harmadik városrész éppen csak feltűnik az első katonai felmérésen (1782-1785). Ez a földrajzilag is elkülönült része a városnak a Kis-tótól délre, a Hód-tó délkeleti oldalán elterülő Hód városrész volt, a mai Újváros. Ez a terület a török idején lakatlanná vált, és az újratelepülés idején sem népesült be, feltehetően azért, mert a lakosság megőrizte a tavak és erek által védettebb területeken nagyobb biztonságban érezte magát. Benépesülése majd csak a 18. század végén indul meg. Az első katonai felméréstérképén a városnak 28 utcája volt kelet-nyugati irányban erősen elnyúlva” – olvasható Lenner Tibor, Kovács Gábor és Csapó Tamás Hódmezővásárhely történeti földrajza című tanulmányában.