Magyarország aranytartaléka a hosszú távú nemzet- és gazdaságstratégiai célokat figyelembe véve 94,5 tonnáról 110 tonnás rekordszintre nőtt – közölte a Magyar Nemzeti Bank. A kép illusztráció, fotó: Pixabay.
Az aranytartalék emelését azzal indokolták, hogy a nemesfém világgazdasági, geopolitikai és tőkepiaci folyamatok következtében felértékelődött. Normál piaci körülmények között hatékonyan egészíti ki a devizatartalékot, pénzügyi és geopolitikai bizonytalanság fokozódásakor, szélsőséges piaci környezetben viszont menedékeszközként és értékmegőrzőként is fontossá válik, erősítheti az ország iránti bizalmat, támogathatja a pénzügyi stabilitást.
A világ jegybankjai az utóbbi években ezer tonnát meghaladó mennyiségben vásároltak aranyat, az összmennyiség 2022-ben 1082 tonnával csúcsot döntött. Az aranytartalék állománya a második világháborúig emelkedett, majd a háború végén az MNB legendás „Aranyvonatán” mintegy 30 tonna súlyú aranytömböt és aranypénzt menekített ki a jegybank az ausztriai Spital am Pyhrn-be.
A háború után az aranytartalék visszakerült az országba, és fedezetként támogatta a magyar gazdaság stabilizációját és a pénzügyi konszolidációt a forint bevezetésekor. A magyar aranytartalék a rendszerváltás idején 3,1 tonnára csökkent. A mennyiséget 2018-ban csaknem a tízszeresére növelték, 2021-ben pedig mintegy háromszoros növekedés következett. Magyarország rendelkezik az egy főre jutó legnagyobb aranytartalékkal a térségben, fejenként 0,37 unciával.