Alkotmánybíróság: megnyugodhatnak a művészetterapeuták, coach-ok, szociális ellátásban dolgozók és más segítő szakmák tagjai

Elbukott a „kuruzslótörvényként” hírhedtté vált Btk.-módosítás, ami másfél évig tartotta bizonytalanságban a művészetterapeutákat, coach-okat, szociális ellátásban dolgozókat és más segítő szakmák tagjait, juttatta el szerkesztőségünknek és írja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a 444.hu oldalán vezetett blogon. Az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis alaptörvény-ellenesnek ítélte a jogszabályt.

Azt írják: A bizonytalanságot az alapozta meg, hogy egy, a szakmával való érdemi egyeztetés nélkül, összecsapott törvénymódosítás során egészségügyi szakképesítéshez kötötték a pszichoterápiás gyakorlat végzését, de nem határozták meg pontosan, hogy mit tekintenek pszichoterápiás gyakorlatnak. Ehelyett egy olyan elnagyolt definícióra hivatkoztak, ami olyan szakemberek munkájára is illeszkedhet, akik nem klinikai szakpszichológusok vagy szakorvosok, de a saját feladatuk elvégzéséhez nyilvánvalóan megvan a tudásuk és végzettségük: ilyenek például a nevelési tanácsadóban, családsegítésben, krízisambulancián, drogprevencióban, egyházi segítő szakszolgálatnál dolgozók, a tanácsadó pszichológusok, családterapeuták, művészetterapeuták, mozgásterapeuták, a pszichodráma-vezetők, mentálhigiénés szakemberek és a coach-ok.

Az AB kimondta, hogy a büntetőjog legalapvetőbb alkotmányos elveivel ellentétes, ha nem lehet előre látni, hogy ki és pontosan milyen cselekedettel követ el bűncselekményt. A testület arra is utalt, hogy a szabályozás nem egyeztethető össze a foglalkozás szabad megválasztásához való alapvető joggal: a pontatlan megfogalmazás miatt ugyanis olyan tevékenységekre is kiterjedhet, amelyek a munkához való jog védelme alá esnek.

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, amit az Országgyűlésnek jövő március 31-ig kell orvosolnia. A döntés fényében ez a büntetőtényállás kiüresedik: az ügyészségnek vagy a bíróságnak minden olyan ügyben meg kell szüntetnie a büntetőeljárást, amit a jövőben a „kuruzslótörvényre” alapozva indítanak, különben az Alkotmánybíróság semmisíti meg az így született ítéletet.

A teljes írást olvassa el a 444.hu oldalán.