Alkotmány 2022 – széles társadalmi és politikai bázisra lenne szükség a résztvevők szerint

Alkotmány 2022 néven tartottak beszélgetést csütörtök este a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) szervezésében Budapesten, a H13 központban. A beszélgetés moderátora Gulyás Márton volt. A megjelent felek abban egyetértettek, hogy új alkotmányra van szüksége a 2022-es kormányváltás esetén az országnak. Volt aki kidobná a jelenleg hatályos alaptörvényt, de volt aki nem fogalmazott ilyen élesen. Az új alkotmánynak széles társadalmi konszenzuson kell alapulnia, és már most (majdnem) késő nekilátni akkor, ha jövő tavasszal tényleg meg akarnak a mostanitól szabadulni.

Az eseményen Márki-Zay Péter mellett részt vett Vörös Imre volt alkotmánybíró, Róna Péter jogász-közgazdász és Fleck Zoltán jogász-szociológus.

Az esemény egyik előzetes felvetése és indoka az volt, hogy a felek egyetértettek abban, hogy új alkotmány kell. Márki-Zay Péter, mint az MMM elnöke korábban arról beszélt, hogy a hatályos, Szájer-féle alaptörvény közjogilag érvénytelen, és egy népszavazással szentesített új alkotmányt kell elfogadni. Ennek hiánya lehet meglátása szerint annak az oka, hogy még Orbán Viktor és a Fidesz sem tartja be az alaptörvényben foglaltakat, amely tiltja a kizárólagos hatalomgyakorlásra való törekvést. Ezzel kapcsolatban Vörös Imre azt mondta, amint lehetőség van rá, de még nem születik meg az új alkotmány, a jelenlegi alaptörvényben található, és a kizárólagos hatalomgyakorlást mégis lehetővé tevő ellentmondásokat kell megszüntetni. De Vörös Imre szerint ugyanilyen ellentmondás, amikor az emberi méltóság védelmének kimondása után beiktatták a hajléktalanság büntethetőségét.

Fleck Zoltán is arról beszélt, hogy ez az Alaptörvény, a maga ellentmondásaival nem legitim, a létrehozása során hiányzott mind a szakmai, mind a politikai konszenzus. A rendszerváltás nagy bűne volt az véleménye szerint, hogy a kerekasztal mellől az alkotmány módosításának érzése, a szabadság érzése nem ment ki az utcákra 1989-90-ben. Igaz az is, hogy Európában nincs nagy hagyománya annak, hogy széles szakmai bázis hozzon létre alkotmányt, mert forradalmak után a politikai elit szokott új alkotmányt írni, forradalmat pedig senki nem kíván.

Elmondta azt is, hogy 2011 előtt a Fidesz nem ezzel nyert választást, a 2010-es programjukban új alkotmány létrehozása nem szerepelt. Ennek ellenére nem egyértelmű ellenzéki oldalon az, hogy a jelenlegi, meglátása szerint a demokráciára alkalmatlan alaptörvény a kukába való. Fleck úgy gondolja, ezt fontos lenne kimondani. A cél, hogy kezdődjön el róla egy beszéd, aminek jele, hogy egy közjogi méltóság, mint puccsistákról beszél róluk, mert vitatni merik az alaptörvényt. Meglátása szerint, mivel a jelenlegi kormány a legfontosabb gazdasági és döntéshozói funkciókat )például az egyetemek alapítványi formába helyezésével) elfoglalta, ezért valóban szűk lehet egy későbbi parlament mozgástere. Ezáltal optimális becslések szerint fél év, a pesszimisták szerint akár 3 nap alatt megbuktatható lehet az új parlament új alaptörvény nélkül. Éppen ezért az alkotmány elleni puccs korábban, az Alaptörvény létrehozásának pillanatában történt.

Róna Péter amúgy azon véleményének adott hangot, hogy ő nem a kukába dobná ki a mostani Alaptörvényt, hanem egy olyan új alkotmányt hozna létre, amely a mostani Alaptörvény rendelkezéseit teszi érvénytelenné. A jelenlegi helyzet szerinte is tarthatatlan.

A felek abban is megállapodtak, ehhez a széles társadalmi konszenzuson alapuló munkához már majdnem most is késő hozzálátni, de éppen ezért szükséges. Róna Péter szerint az új alkotmányra praktikus okokból is szükség van, mert enélkül nem tud Magyarország elmozdulni abból a pozícióból, ahol a lakosság 75%-a az uniós szegénységi szint alatt van. Fontos lenne az is, állapították meg a végén, hogy a mindenkori magyar kormány ne kiskorúként kezelje a lakosságot. Jelenleg pedig sajnos véleményük szerint ez a helyzet.