Alig nettó 200 felett keres a köz-, és kormánytisztviselők egy része

Hiszen míg a vezetők juttatásait rendszeresen emelik, a 24.hu arról ír, hogy a ranglétra alján lévő kormány- és köztisztviselők illetményét mindössze egyszer emelték, és hogy közöttük általánosnak számítanak a havi bruttó 320 ezer forint körüli illetmények, és gyakran két-három diplomával rendelkezők keresnek ennyit. A problémákat pedig még szóvá sem lehet tenni, mert a vezetők sokszor nem partnerként, hanem ,,munkafelügyelőként” viselkednek a szakszervezet szerint. A fotók illusztrációk.

A 24.hu emlékeztet arra, hogy július 1-jével mintegy 14 százalékkal, havi bruttó 2,65 millió forintra növelték az államtitkári fizetéseket, s ugyanilyen arányban, 3,53 millióra a legtöbb miniszter illetményét, és ezekről már maga Orbán Viktor dönt. Rendszeres volt a béremelés a kormányban és az államtitkárok között az utóbbi években, például, hogy írják, az ötödik Orbán-kabinet megalakulása után jellemzően 33 százalékos volt a miniszterek illetményemelése, míg az államtitkároké a 10 százalékot közelítette.

Ezzel párhuzamosan az államigazgatást működtető kormánytisztviselők és a köztisztviselők illetményét 2018 óta csak egyszer, a 2022-es parlamenti választást megelőzően emelték mintegy 10 százalékkal.

Az állami és területi közigazgatásban jelenleg mintegy 60 ezer ember dolgozik, a túlnyomó többség havi fizetését továbbra is a garantált bérminimum szintjén (jelenleg bruttó 326 ezer forint) tartják, mondta a portálnak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke.

A kormánytisztviselőkre és köztisztviselőkre vonatkozó bértábla csak arra jó, hogy elfedje azt, hogy a munkatársak oroszlánrésze nettó 210–220 ezer forint körüli fizetésen tengődik. Az egyes besorolási fokozatoknál az illetmény alsó és felső határa között óriásiak lehetnek a különbségek ugyanis. A legalacsonyabb, de az ágazatban átlagosnak tekinthető illetmény már most is alulmúlja a pályakezdő pedagógusok bérszínvonalát. Ráadásul köz- és kormánytisztviselők körében nem jellemző, hogy az alapfizetés mellett pluszjuttatásokat kapnának. Kivétel a munkába járás költségtérítése, de az állam ennek esetében is csak a 18 forint/kilométeres minimumot hajlandó megfizetni, miközben a dolgozók akár kilométerenként 30 forintot is kaphatnának adómentesen.

Boros Péterné azt is elárulta, hogy folyamatosan jelzik a problémákat Szalay-Bobrovniczky Vincének, Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárnak, valamint a kancelláriaminiszternek és a kormányfőnek is. Elmondta, legutóbb májusban, a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum keretében tettek javaslatot arra, hogy a nagyfokú elvándorlás megállítása érdekében éves, 25 százalékos mértékű bérfejlesztés történjen, ami az állományra egységesen vonatkozik. Azt is felvetették, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2022/2041-es minimálbér-irányelvét a közigazgatási munkahelyeken is szükséges lenne érvényesíteni. A kormányzat eddig nem reagált a javaslataikra, és ami szintén nagy probléma, a közszféra érdekképviseletei nem vehetnek részt a minimálbér-trágyalásokon, noha ez létkérdés lenne, mivel a dolgozók többségének illetményét a garantált bérminimumhoz igazítják.

Ráadásul sajnos éppen a tisztviselőket érintő kiadásokon spórolnak, nem ritka, hogy nincs WC-papír a mellékhelyiségben, és egy-egy kiégett villanykörte cseréjét is rendkívül hosszú idő alatt oldják meg, ha ugyan…

Ezen felül úgy látják, a közigazgatási munkahelyeken a kiemelt fizetésért dolgozó vezető tisztviselőket politikai alkalmasság alapján válogatják ki, ők pedig munkafelügyelőként viselkednek, és büntetik azokat, akik a gondjaikat szóvá merik tenni. Ez pedig arra vezet, hogy nemhogy a problémák megoldásában, de még a feltárásban sem partner az állam.

És ha mindez még nem lenne elég, egy augusztus 1-jei kormányrendeletben Orbán Viktor előírta, hogy a 100 százalékos állami tulajdonú gazdasági társaságoknak spórolniuk kell, elsősorban a személyi jellegű ráfordításai terhére. Erről még konkrétumokat nem lehet tudni, bár azt igen, hogy a döntés alól 27 társaság kapott mentességet. Ezek közé tartoznak a legnagyobb munkáltatók: egyebek közt a MÁV és a Volánbusz, a Magyar Posta és az MVM Energetika Zrt.