Rendhagyón tanórán vettek részt a Németh László Gimnázium diákjai ma a Magyar Tragédia 1944 kiállítóhelyen, azaz az egykori zsidó iskola épületében, a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján.
A diákoknak Miklós Péter történész nem csak a holokausztról, de a zsidóságról és a hozzájuk fűződő kultúráról is beszélt.
Az év folyamán többször vannak holokauszt emléknapok, a nemzetközi az auschwitzi tábor felszabadítása napján, azaz január 27-én, míg a magyarországi április 16-án. 1944-ben ugyanis ezen a napon kezdődött meg az első gettók és gyűjtőtáborok felállítása Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján. Ennek esett áldozatul az akkori Magyarországon élő, mintegy 800 ezres zsidóság fele, s a Vásárhelyen élő valamivel több, mint 800 fele is.
– Azért fontosak ezek az emléknapok, alkalmak, mert egyre kevesebben vannak, akik ezt átélték és el tudják mondani. A diákok ez alkalommal valamiféle képet kaptak nem csak a holokausztról, de a zsidóságról és a zsidóüldözésről is – mondta Miklós Péter. – Ha a diákok egyetlen egy mondatot, gondolatot elvittek magukkal, akkor már nem jöttek hiába. Most, amikor a háború közelsége, a bi-, de inkább tripoláris világ, a hidegháború közelségbe kerülnek, úgy gondolom, a kollektív megbélyegzés, a gyűlölet vagy éppen a háborúellenesség olyan fontos üzenetek, melyeket nem lehet eleget hangoztatni. Erre kínált alkalmat ez a mai foglalkozás is – tette hozzá.
A diákok Marc Chagall festményeit, a holokauszt megrázó fényképeit látták, s tudták meg mit is jelentenek a zsidóság olyan alapfogalmai, mint a zsinagóga, a rabbi, a kipa. De szó esett Mózes vagy Radnóti Miklós zsidóságáról is.
Hozzászólások lezárva.