Hónapok óta a vásárhelyi közbeszéd egyik fontos témája a szabadkígyósi kastély. Rengeteget írtunk arról, hogy a vásárhelyi önkormányzat pályázott, hogy melyek voltak a pro- és kontra érvek a testületben, hogy végül Lázár János a Facebookon bejelentette: Vásárhelyé a kastély. Ahhoz, hogy a kastély valóban Vásárhelyé legyen a testületnek arról is szavaznia kell, hogy aláírják-e a szerződést. Kedden délután több képviselő, a polgármesterrel közösen felkereste a kastélyt.
Számos kérdés felvetődik, mindenkinek van véleménye a kastély örökbefogadásáról. Nem segít az örökbefogadás megítélését az sem, hogy Lázár János a bejelentéskor kiemelte, hogy a vásárhelyieknek milyen sokba fog a kastély kerülni. A Fidesz-médiában megjelent rögtön az is, hogy a kastély 100 milliós veszteséget termel évente, és további 8 milliárdba kerülne a felújítása, amit tíz év alatt kellene megvalósítani.
Valójában a város pályázatát Lázár János minisztériuma úgy fogadta el, hogy a vállalásuk 1 milliárd forint felújítás, 10 év alatt. Márki-Zay Péter polgármester szerint a jelenleg 100 millió forint veszteséget könnyen ki lehet küszöbölni, ha a budapesti vízfejet, a NÖF működésének költségeit nem terhelik a Wenckheim-kastély fenntartási költségeire, illetve ha nem kötik meg a kezüket a különböző döntéseket, árképzést, marketinget illetően.
Kedden délután Kecskés Fanni, Detki Dávid, Arany-Tóth Katalin, Jovány Gyula, Szabó Ferenc, Turi Csaba, Fodor Györgyi képviselők, valamint Márki-Zay Péter keresték fel a szabadkígyósi kastélyt.
Az ország egyik legszebb kastélya Ybl Miklós tervei alapján 1875 és 1879 között épült, és annyi épülete van, ahány évszak, annyi szobája, ahány hét, és annyi ablaka, ahány nap egy évben – bár ez utóbbit a múzeum tárlatvezetője ellenőrzésre ajánlja. Az épületet gyönyörű 25 hektáros park veszi körül, de a közelben található Nagyerdő, ahol a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság tanösvénye húzódik, és Ókígyós is a Wenckheim-család uradalmának része volt.
A kastély építtetője gróf Wenckheim Frigyes volt, akit a 19. század végén az ország egyik leggazdagabb földesuraként tartottak számon. 1872-ben elvette feleségül unokatestvérét, gróf Wenckheim Krisztinát, aki akkoriban az „ország leggazdagabb árvájának” számított. Ő volt ugyanis annak a gróf Wenckheim József Antalnak az egyetlen örököse, akiről állítólag Jókai az Egy magyar nábob című regényében a nábob alakját mintázta. Wenckheim Krisztina élettörténetét Bauer Barbara is feldolgozta A leggazdagabb árva című könyvében, a kastélyról és az ott folyó életről pedig a szerző Egy estély a kastélyban című könyvéből ismerhető meg, amelyben még a fennmaradt receptúrákból is szerepel egy fantasztikus menüsor.
A kastélyban tett látogatás során a képviselők – túl azon, hogy megismerhették a kastély történetét, láthatták az interaktív múzeumot, megismerkedhettek az egykori lakók életének apró részleteivel – azzal is szembesülhettek, hogy a kastély egykori lakói korukat meghaladóan gondolkodtak a világról, úgy a kastély megépíttetését illetően, mint az élet mást területeivel kapcsolatban. A kastélyban például először az országban fűtő-hűtő rendszert és vezetékes hideg és melegvizes rendszert építettek ki, de a gyereknevelést illetően sem ragaszkodtak az arisztokrácia hagyományaihoz.
A képviselők, akik részt vettek a kastélylátogatáson mindannyian arról számoltak be, hogy a kastély története lenyűgöző, a jelenleg működő interaktív múzeum a gyerekeknek és a felnőtteknek is élményekben gazdag szórakozást nyújt.
A szerdai közgyűlésen a napirendi pontok előtt téma volt a kastély, erről portálunkon később számolunk be.
Hozzászólások lezárva.