Többnyire ugyanis nem profitéhes multikról, hanem nullszaldóról álmodó önkormányzati cégekről van szó. Mi jöhet most? Lehetséges forgatókönyvek Alföldvíz-ügyben.
A rezsicsökkentés 2013-mas bevezetése óta szinte mindenhol megjelent már a sajtóban, de azért rögzítsük: akkor a közműcégek jelentős része külföldi magánbefektetők (vagy éppen külföldi állami, de elég tőkeerős cégek, mint a francia EDF) tulajdonában voltak, így a többség mondjuk az áram- és gázszolgáltatókat kevéssé féltette a kevesebb bevételtől. Mondjuk azóta tudjuk, azóta mindet megvette az állam.
Viszont a szemétszállítással, ivóvízszolgáltatással és szennyvíz-elvezetéssel foglalkozó cégek mindenhol önkormányzati cégek voltak, és azóta valósággá is vált, amit szinte mindenki prognosztizált: ők lettek a kampányfogás nagy vesztesei, egyáltalán nem egyedi a fizetésképtelenség határára került Alföldvíz esete.
Az állam is készült rá
Hogy ezt döntéshozói szinten is tudják, azt jól mutatja, hogy még abban az évben bevonták őket a védett állami felszámolás körébe. Ez azt jelenti, hogy csőd esetén állami felszámoló végzi el az ezzel járó munkát, mint a Malév esetén tette például. Ezzel együtt biztosítja a folyamatos működést, bár ez esetben nincs erre szükség. Mint a Népszabadság 2013-mas cikke emlékeztet rá: közműcsőd esetén másik közérdekű üzemeltetőt kell törvényi meghatározás alapján kijelölni, az infrastruktúra (pl. a vízvezetékek) pedig amúgy is tartós állami tulajdonba tartoznak, a felszámoló leginkább a cég épületeivel és az ott használt vagyonelemekkel kezd majd valamit.
Kit vonjanak be?
Mint megírtuk, az Alföldvíz jelenleg fizetésképtelenség határán áll. Korábban felmerült a többségi állami tulajdonba vétel, ezt azonban a z állam részéről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. végül visszavonta. Következő lépcsőként a többségi tulajdonos 130 önkormányzatot kérték a várható 1,7 milliárdos adóssággal azonos mértékű tőkeemelésre (azaz a hiány betömésére), akik ezt azonban elutasították. A legnagyobb tulajdonos, a békéscsabai önkormányzat például azért, mert ezután sem látta garantáltnak, hogy a cég nem halmoz föl újabb veszteségeket a jövőben.
Szóba jöhet még a magánszektor bevonása, ami nem ismeretlen a hazai, de a régiós közmű-szolgáltatásban sem. A Szegedi Vízműben például – idehaza a legrégebben – 49%-os tulajdonnal rendelkezik a francia Veiola részvénytársaság, ezzel a cég szakmai irányítását végzi, Budapesten a Fővárosi Csatornázási Művekben, szintén kisebbségi tulajdonuk van, vezérigazgató-jelölési joggal, emellett jelen vannak az érdi vízközmű és csatorna cégben (amiben egyébként a fővárosi csatornázási cég is résztulajdonos). Emellett persze felmerülhet, hogy újra megpróbálkoznak a teljes állami tulajdonba vétellel. Kérdéseinket feltettük az érintetteknek, amint válaszolnak, újabb cikkben közzétesszük.
Hozzászólások lezárva, de 1 | trackbacks és Pingbacks vannak nyitva.