A városhoz ezer szállal kötődő Csohány Kálmán kiállításhoz kérik a vásárhelyeik segítségét

Csohány Kálmán grafikus születésének centenáriumára rendez kiállítást jövő év elején a Tornyai János Múzeum. A tárlatra várják azok jelentkezését, akik saját tulajdonú Csohány-művüket is bemutatnák, névvel, vagy akár anélkül a nagyközönségnek.

Ibos Éva művészettörténésztől megtudtuk, közösségi tárlatot tervez a Tornyai János Múzeum jövő év elején a száz éve született Csohány Kálmán emléke előtt tisztelegve. A könyvillusztrációiról is ismert neves grafikusművész rövid, de gazdag életpályája során rendkívül aktívan kötődött Hódmezővásárhely városához. A kétszeres Munkácsy-díjas alkotó 1957-től a Vásárhelyi Őszi Tárlatok szinte állandó kiállítója volt, és rendszeresen részt vett az itteni művésztelepeken, valamint kerámiaterveit, az általa tervezett
és festett kerámiaalkotásokat az akkori Majolikagyárban égették ki. A Tornyai János Múzeum közel kéttucatnyi művét őrzi, de az emlékkiállításhoz szeretné felkutatni a termékeny életmű Vásárhelyen vagy a környéken fellelhető kevéssé ismert darabjait is. A vásárhelyi kortárs művészekhez szoros barátság kötötte, annyira, hogy Kohán György halála után a festőművészre emlékezve elkészítette az üres kabátot ábrázoló rajzát. Csohány szívesen időzött művészbarátaival a Bandula kocsmában, és ott készítette alkotásai egy részét.

– Nagyon erős kötelék fűzte Vásárhelyhez Csohányt, családi kötelékek is, de úgy érzem, a művésziek a dominánsabbak – tette hozzá a művészettörténész.
Aki szeretné teljessé tenni tárlatot, annak szívesen várja a jelentkezését, jelzését a Tornyai János Múzeum. – Annyit kell csak tenniük a Csohány Kálmán grafikák, festmények, illusztrációk, illetve általa tervezett kerámiatárgyak birtokosainak, hogy – amennyiben szívesen bemutatnák a birtokukban lévő műveket (akár anonim módon) az emlékkiállításon -, a mű(vek) digitális, akár okostelefonnal készített fotóját elküldik a Tornyai János Múzeum tjm.titkarsag@gmail.com e-mail címére december végéig, vagy besétálnak az alkotással a múzeumba – hívta fel a figyelmet Ibos Éva művészettörténész -, hogy a tárlat valóban közösségi tárlat lehessen.