A Tiszán is megjelent az akvaristák által behurcolt legdurvább inváziós faj, a mexikói mocsárrák.
Nincs 10 éve, hogy valaki a budapesti Városligeti-tóba engedett pár példányt, azóta a Duna teljes magyarországi szakaszán észlelik nagy számban, de megjelent a Tisza mentén is, és nyilvánvalóan csak idő kérdése, hogy a többi mellékfolyót is meghódítsa – mondta a 24.hu-nak Lukács Balázs biológus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.
Meleg égövi származása ellenére nem igényel trópusi körülményeket, az egyre enyhébbé váló magyar teleket túléli. És óriási károkat okoz. Egyrészt kiszorítja élőhelyükről a fokozottan védett őshonos rákfajokat, másrészt lyukakat fúr az árvízvédelmi rendszerbe: megtörtént, hogy egy zsilip egész betonszerkezete a vízbe fordult a rákok tevékenysége nyomán.
A szakember kifejtette: a magyarországi hévizekben gyökeret vert idegen fajok számára gyorsított evolúció folyik. Ahogy az egyedek távolodnak a hőforrás központjától, túlélnek és szaporodnak, úgy növelik a faj tűréshatárát és életterét. Az egyre enyhébb „magyar telek” ebben még segítik is őket.
A dél-amerikai eredetű úszó kagylótutaj a Hévízi-csatorna meleg vizeiből kijutva ma már a Kis-Balatonban terjeszkedik. Az egyik leglátványosabb és leggyorsabb „kiszabadulást” viszont egy másik vízi növény, a trópusi, szubtrópusi területekről származó óriás valiznéria produkálta hazánkban. A fajt 2003-ban detektálták először a Hévízi csatornában és a tapolcai Malom-tó kifolyójában, mára eljutott a Balatonba, a Keszthelyi-medencében nagyon rövid idő alatt már egy négyzetkilométert foglalt el. A valiznéria komoly aggodalomra ad okot, mert agresszívan terjeszkedik, más vízinövény nem él meg mellette. Sűrűn növő, 2–3 méteres levelei lehetetlenné teszik az úszást.
Hozzászólások lezárva.