Hegyi Flórián népi fafaragó emlékkiállítása szerdán este nyílt meg és január 5-ig látható a Németh László Városi Könyvtárban. A címlapképen Hegyi Lóránd, édesapja munkáival.
A családi legendárium szerint 1972-ben egy balatoni nyaralás közben a fiának vásárolt Hegyi Flórián felesége egy fémkupakos szörpöt, s mert azt így nem lehetett visszazárni, a feleség arra kérte a férjét, faragjon már bele egy dugót egy fadarabból. A munka – jobb híján – a fia játék zsebkésével készült el, így született meg az az emberfej, mely elindította a fafaragó munkásságát. Ennek eredményeként összesen több, mint 200 alkotása született. 1974-ben az Országos Népi Szobrászat Kiállításon II. díjat kapott.
A paraszti élet nehézségeit ábrázolta, illetve a történelemből, a vallásból kapott ihletet, de készített portrékat is. Sok fej- és emlékfát is készített, talán a legismertebb közülük a mártélyi út melletti, Nagy Jocó operatőr emlékére állított.
A kiállításnyitón édesapja munkásságát Hegyi Lóránd idézte fel. Mint elmondta: édesapja három műszakban kötszövőmesterként dolgozott, s szabadidejében faragott. Olyan sikerrel, hogy 1975-ben már az első múzeumi kiállítását rendezték meg Dömötör János akkori múzeumigazgató meghívására. A 100. jubileumi tárlatát is a Tornyai Múzeumban rendezték. Népi fafaragóként is képezte magát. Munkáiban nagy hangsúlyt fektetett az arcok és a kezek ábrázolására. 1987-ben vonult nyugdíjba. 1993-ban megkapta a várostól a Pro Urbe-díjat. 2000-ben tette le végleg a faragó szerszámokat.
Vésővel dolgozott, csak ritkán – főleg az arcoknál – használt faragókést. 2005-ben az Alföldi Galériában rendezték meg az utolsó tárlatát.
Több, mint 200 alkotása közül a Németh László Városi Könyvtárban most az a 60 látható, melyeket a család felújított, s melyek híven tükrözik életműve keresztmetszetét.
Hozzászólások lezárva.