Minél jobban keresel és több gyereked van, annál nagyobb kedvezményt kapsz az államtól a Fidesz idején. A minimálbéresek adója a legnagyobb az EU-ban, akiknek helyzetén alig javít a családi adókedvezmény. Most először nézték meg az szja plusz járulékok és az áfa együttes hatását: itt is a jómódúak járnak jól. A vagyonosok hét százalékkal kevesebb szja-t és áfát fizetnek.
A Budapest Intézet a két ismert milliárdos filantróp, Felcsuti Péter és Polgár András (Polgár Alapítvány az Esélyekért) megbízásából a magyar adórendszert elemezte a szegényebb és gazdagabb, illetve a gyerektelen és gyereket nevelő adózók közötti újraelosztás mértéke szempontjából. Arra jutottak, amit eddig is tudtunk, hogy a Fidesz-kormányzás 12 éve alatt a közteherviselés a szegények rovására, a családi kedvezménnyel a jómódú több gyerekesek javára torzult tovább.
Kezdjük alulról! A minimálbér körüli jövedelmek adóterhelése az EU-ban nálunk a legmagasabb. Ez 2011-ben lett súlyos, amikor Orbánék eltörölték a minimális kereset adójóváírását, és kivetették rá a 15 százalékos adókulcsot. Míg akkor az adózók legfelső tizede fizette be az szja-bevétel csaknem felét, 2020-ban már csak harmadát, a legkisebb jövedelműek fele 2011-ben 10 százalékát, 2020-ban ennek dupláját fizette.
Gazdagoknak kedvező kedvezmények
A harsonákkal kísérten bevezetett családi adókedvezmény (CSAK) alig csökkenti az alacsony jövedelműek átlagos adóterhét. A családi adó-, járulékkedvezmény és a négy gyerekes anyák szja-mentességét azonban az összes adózónak csak 23 százaléka tudja igénybe venni. 2020-ban a legfelső jövedelmi tizednek jutott az adókedvezmények 336 milliárdjából 70 milliárd: több, mint amennyi az alsó négy tizednek összesen jut (mintegy 60 milliárd forint), és a felső három jövedelmi tized kapta a kedvezmények csaknem felét, 161 milliárd forintot. A legalsó tizedben átlagosan havi hétezer, a legfelső tizedben csaknem 40 ezer forintban részesülnek.
A CSAK a gazdag sokgyerekeseknek kedvez az egygyerekes vagy szegényebb családokkal szemben. Az egygyerekesek adókedvezménye havi 10 ezer forint, ami nem ellensúlyozta az adójóváírás kivezetését: a minimálbért kereső egygyerekesek adóterhelése 2021-ben 9,5 százalékponttal magasabb a 2010. évinél. De a CSAK-ot igénylők legnagyobb csoportját éppen az egy gyerekesek alkotják: az igénylők csaknem fele egy gyerek után érvényesít kedvezményt, s hatból csak egy jogosult a három- vagy többgyerekesek kedvezményére. A legfelső jövedelmi tized 22 ezer három vagy több gyerekese, mindössze két százalék kapja a teljes CSAK 10 százalékát.
Az szja-ban 2010 óta a Fidesz átlapátolta a jövedelmet a keveset kereső gyerektelenektől a jómódúak és gyerekesek javára. A gyerektelen minimálbéresek adóterhelése drasztikusan megnőtt: a járulékokat és az szja-t is magában foglaló adókulcs 2010-2021 között 18 százalékról közel duplája, 33,5 százalék lett (egy gyerek esetén 9,5 százalékponttal emelkedett). A háromgyerekes, az átlagbér dupláját keresők terhei viszont 40,4 százalékról 22,2 százalékra csökkentek. Az egygyerekes minimálbéresek adója (20,2 százalék) még a családi pótlékkal együtt is magasabb, mint az átlagbér kétszeresét, közel 900 ezer forintot kereső, három gyerekeseké (16,8 százalék). Vagyis az EU-ban nálunk a legmagasabb az alacsony jövedelmek adója.
Más megközelítésben is azt láthatjuk, hogy mennyire torz a hazai rendszer.
2020-ban az átlagbér (403,6 ezer) felét (bruttó 202 ezret) kereső, egykeresős, egygyerekes családok nettó jövedelme az átlagbér 39 %-a (157 ezer) volt. Ez a második legkevesebb az EU-ban.
Három gyerekkel már 61 százalék (246 ezer), ami az EU középmezőnyében van. Az átlagbér duplája esetén viszont a három gyerek után az átlagbér 169 százalékához (682 ezerhez) juthatnak, ami arányában lényegesen meghaladja például a német, dán, holland értékeket is. Egy minimálbért kereső egygyerekes, egykeresős család tizedakkora CSAK-ra jogosult (havi 10 ezer forintra), mint a minimálbér nyolcszorosát, havi csaknem 1,3 millió forintot kereső családfő (havi 99 ezerre). Sőt, a gyerekek száma a CSAK miatt nagyobb mértékben befolyásolja az adóterhelést, mint a jövedelem: egy egygyerekes minimálbéres több adót, mintegy 27 százalékot fizet, mint a minimálbér hatszorosát, havi egy milliót kereső három gyerekkel (24 százalék).
Kis fizetés: kevés kedvezmény – magas bér: sok leírás
Ha együtt nézzük az szjá-t és a járulékokat, amelyekből levonjuk a családi adókedvezményt, azt látjuk, hogy a legalsó jövedelmi tized adóterhe (csaknem 32 százalék) magasabb, mint a fölötte álló nyolc decilisé, és lényegében megegyezik a legfelső egytizedéével.
Az elemzés újdonsága, hogy a családok jövedelmi helyzetét nem csak a fentiek alapján vizsgálták, hanem a végső fogyasztást befolyásoló áfa hatását is a bruttó jövedelem és a kiadások arányában. A legalsó háztartási jövedelemi ötödben a bruttó jövedelemhez viszonyítva az áfa arányának középértéke nálunk közel tíz százalékponttal magasabb (22 százalék körüli), mint Ausztriában (ahol nagyjából 13 százalék): a világrekorder 27 százalékos áfakulcs jobban sújtja a mindent elköltő szegényeket. A kiadásokhoz viszonyítva pedig egyes kedvezményes vagy nulla áfakulcsú szolgáltatások (szálláshely-vendéglátás, egészségügy) miatt szintén a magasabb jövedelműek járnak jól.
Az szja, a járulékok és az áfa együttesen azt eredményezi, hogy a bruttó fizetésből a legalsó jövedelmi tized adóterhe (48,5-49,9 százalék) nagyjából 7 százalékkal több, mint a legfelső decilisbe tartozóké (41,6-43 százalék). Vagyis a szegények többet adóznak mindennapjaikban, mint a jómódúak.
helyben.hu
Hozzászólások lezárva.