Megjelent a Tornyai János Múzeum ötödik évkönyve, amelyben majd’ egy tucatnyi szerző nyolc tanulmányban mutatja be a vásárhelyi közgyűjtemény kutatási eredményeit a régészet, a néprajz, a helytörténet és a képzőművészet területéről.
A Tornyai János Múzeum fél évtizeddel ezelőtt újította meg évkönyvsorozatát, hogy abban évről-évre szakterületeinek és tudományos tevékenységének legfrissebb eredményeiről adjon számot. A kötetet fellapozók képet kaphatnak a múzeumi munkának arról a szegmenséről, amely a nagyközönség számára talán kevésbé ismert: a tudományos feldolgozás és kutatás világáról. A múzeumi évkönyvek gyakorlatának megfelelően a kiadványban helyet kaptak a vásárhelyi közgyűjtemény szakmai munkatársai mellett olyan kutatók is, akiknek a tevékenysége Hódmezővásárhelyhez vagy a múzeum gyűjtőterületéhez köthető, a szerkesztők pedig törekedtek arra, hogy valamennyi gyűjtemény és szakág képviseltethesse magát a kötetben. Hagyományosan jelentős súllyal és terjedelemben jelennek meg a kiadványban a régészeti tematikájú cikkek, azonban a néprajz, a helytörténet és a képzőművészet részéről is egy-egy dolgozat szerepel az elmúlt év kutatásairól.
Az évkönyv bevezető tanulmányában Nahimi Péter, a vásárhelyi kulturális intézményrendszer korábbi főigazgatója számos nézőpontból keres és talál mély és egymással szorosan kapcsolódó összefüggéseket az írások, a történeti távlatok és a múzeumi szféra különböző területei között. Cikkének és egyben múzeumvezetői hitvallásának legfontosabb gondolata az értékőrzésen keresztül megvalósuló közösségépítés, az, hogy az e könyv lapjain is megjelenő sokféleség egyfajta egységként épül be a múzeumi, a szakmai és a város közösségi életébe és mindennapjaiba.
A Tornyai Múzeum régészei az egykori Ógimnázium udvarán zajlott 2019-2020. évi próbafeltárás szarmata emlékeit mutatják meg az olvasóknak. Egy izgalmas régészeti vitasorozatot indított el a Tisza-vidék egyik legjelentősebb gepida temetőjének, a hódmezővásárhely-kishomokinak néhány évvel ezelőtti (ismételt) bemutatása a múzeum régészeti sorozatának keretében, amelyre most az 1966-1969. évi ásatások munkatársa és vezetője, Nagy Margit válaszol. Kijelentve, hogy a 21. század kutatói egy eltévesztett azonosítással helytelenül rekonstruálják a temető helyét. Egy-egy régészeti írás foglalkozik még az ún. Fönlak-típusú övveretekkel, illetve a 20. század első felének két jól ismert vármegyei alakja, Móra Ferenc és Csallány Gábor közötti vitával, amely egy mindszenti avar temető nyomán „lángolt fel”.
Nagy Vera néprajzkutató a hódmezővásárhelyi fazekasság egy kevéssé ismert szereplőjének, Banga Sándornénak a munkásságát és sokoldalú egyéniségét mutatja be, míg Vincze Gábor történész a kommunista diktatúra helyi koncepciós eljárásait feldolgozva, ezúttal Szabó Ferike Teréz tanárnő meghurcolását tárja fel. Az Alföldi Galéria állandó kiállításának egyik legizgalmasabb egysége Wiener Tibor egykori vásárhelyi szerb ortodox lelkész képzőművészeti gyűjteményéből válogató terem. Ez a mai szemmel is rendkívül modern műegyüttes kialakításáról, a 20. század harmincas éveinek társadalmi és kulturális rétegeinek ellentmondásairól, egyben a különleges kollekció tulajdonosának sokrétűségéről értekezik Váraljai Anna művészettörténész.
A Tornyai János Múzeum 2023. évi tudományos eredményeit felvonultató kiadványt november végétől a Korok, kultúrák, lelőhelyek soron következő estjén vehetik kézbe az érdeklődők. A múzeumi évkönyv jövő évtől – a korábbi évkönyvekkel egyetemben – ingyenesen lesz elérhető lesz a múzeum honlapján.
Hozzászólások lezárva.