Hódmezővásárhelyen született, itt él és itt dolgozik. Nemrégiben a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ igazgatójává nevezték ki, a feladatok elé tettrekészen áll, az, ahogyan a csapatáról nyilatkozik egy jó vezető képét vetíti előre. Egy biztos, ebben a városban duplán kell bizonyítania, mindenki nagyítóval nézi majd a tevékenységét.
Gál Boglárkával beszélgettünk.
Mesélj kicsit magadról, mit kell tudni rólad?
Hódmezővásárhelyen születtem, jelenleg is itt élek férjemmel és a kétéves kisfiunkkal. Az érdeklődési köröm, pályaválasztásom alakulását nagyban befolyásolták kezdeti tanulmányaim a Liszt Ferenc Ének-Zenei Általános Iskolában. Szüleim tanításán kívül az elemi iskola alapozta meg nyitottságom, érzékenységem és érdeklődésem a művészetek, közösségek iránt. Középiskolai tanulmányaimat a makói Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskolában végeztem el, ezt követően a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán szereztem andragógia diplomát művelődésszervező szakirányon. 2010-től az Algyői Faluház, Könyvtár és Tájházban dolgoztam művelődésszervezőként. 2011-2013 között szereztem meg a kulturális mediáció mesterdiplomámat. 2018- tól a Nemzeti Művelődési Intézet Csongrád megyei igazgatóságán dolgoztam módszertani referensként. Az itt végzett munka során nyertem nagy rálátást a közművelődés országos helyzetére, valamint itt végeztem el a közművelődési szakértői képzést.
A civil szervezeti tevékenységeim során a Wemsical Ifjúsági és Kulturális Egyesület tagjaként számos fiataloknak szóló programot szerveztünk, a Móra Ferenc Népszínház elnökeként pedig színházi berkekben is széles körű kapcsolati tőkére tehettem szert.
Ahogyan a legtöbb embernek, úgy nekem is a legfontosabb a családom. Szinte minden családtagom Hódmezővásárhelyen él, így a rohanó hétköznapokban is viszonylag könnyen van lehetőségünk a személyes találkozásra. A család közelsége megnyugtató, a lelki harmóniához, a kiegyensúlyozott mindennapokhoz elengedhetetlen számomra.
Úgy érzem, hogy pályafutásom során megértem arra, hogy lakóhelyem nívós kulturális intézményében felelősségteljes pozíciót töltsek be. A hódmezővásárhelyiek számára az itt dolgozó kollégákkal együtt értéket teremthetek és adhatok, személyes és közösségi élményeket nyújthatunk a szakmai munka által. Hódmezővásárhely az otthonom, és a szakmai tudásom szeretném itt kamatoztatni, bízva abban, hogy ezzel hozzájárulhatok az intézmény jó hírnevének emeléséhez és a színvonalas kulturális programok szervezéséhez.
Óriási feladatot kaptál, a vásárhelyi BFMK vezetése a tied. Hogyan állsz neki a feladatoknak?
Jó helyzetben vagyok, mert nagyon jó csapat vezetője lehetek. Könnyen fel tudtam venni a fonalat a napi operatív feladatok elvégzésével kapcsolatban, és a kollégáimnak köszönhetően gördülékenyen tudom menedzselni a mindennapokat. Ehhez jó alapot ad számomra az, hogy az intézmény vezetéséhez megszereztem a megfelelő szaktudást, így magabiztosan mozgok a közművelődés szakterületén.
A 12 éves közművelődési munkatapasztalatom során az összes rendezvénytípussal találkoztam már, amelyek megjelennek a BFMK palettáján a nagy rendezvényektől kezdve, színházi és zenei produkciókon át, az ifjúsági munkáig.
Az igazgatói pozícióban számos kihívás is vár rám. Hódmezővásárhelyiként szerencsére sok mindenkivel jó viszonyt ápolok, széles körű kapcsolati tőkével rendelkezem, de nem teljes ez a kör. Ezért elsőként, igazgatóként, a hatékony feladatellátáshoz fontos megismerkednem az intézmény külső és belső partnereivel annak érdekében, hogy jó kapcsolatot alakítsak ki és a sikeres együttműködés révén a város kultúráját tudjam szolgálni.
Szerinted milyen egy ideális város kulturális és közösségi élete?
Pezsgő. A kulturális élet tekintetében fontos, hogy minden korosztály megtalálja a saját ízlésének megfelelő programot. Éppen ezért tartom fontosnak azt, hogy széles körben kikérjük a közönségünk véleményét, amire hamarosan igyekszem megtalálni a megfelelő fórumot. De jó példa erre az, hogy a Bessenyei bérlet előadásai minden esetben a színházkedvelő közönség szavazatai alapján állnak össze.
A közösségi életre térve, elengedhetetlenül szükségesnek tartom azt, hogy támogassuk az alulról jövő kezdeményezéseket, és hogy a rendelkezésre álló tereinket megfelelően használjuk ki. A közművelődési intézmények akkor tudják teljesíteni küldetésüket, ha igazi kedvelt találkozóhellyé válni a település közösségei számára.
A Covid világjárvány rossz hatással volt a közösségekre. Több csoport nem tudott az addig megszokott módon találkozni, meglazultak a kapcsolatok a tagok között. Emiatt az intézmény munkatársainak a rendezvényszervezés mellett nagy hangsúlyt kell fektetnünk a közösségek építésére, támogatására, és újak generálására. A közösségépítő munkát jelen esetben az Ifjúsági Klubban kezdjük.
Milyen nehézségeket és milyen munkát könnyítő dolgokat tapasztalsz, azaz milyen „pakkot” kaptál?
Az ország 14 agorájának az egyikének lehetek a vezetője, ami nagy megtiszteltetés számomra. Ezzel együtt, egy nagy múlttal, régi hagyományokkal, jó hírnévvel rendelkező intézményt kaptam, valamint, ahogy már említettem, egy jó csapatot.
Én a nehézségeket nem problémának, hanem megoldandó feladatnak, kihívásnak tekintem. Minden intézmény esetében, különösen egy nagyobb városban nehéz a látogatók összes igényét kielégíteni. Tudom, hogy nem lehet mindenkinek megfelelni, de mégis erre fogok törekedni. A célkitűzéseim között szerepel az, hogy a BFMK programjait színesítsem és a lehető legszélesebb skálán mozogjon az intézmény programkínálata.
Milyen terveid vannak? Melyek azok az elemek, amiket mindenképpen tovább viszel és mik azok, amiken változtatnál?
Mindenképpen szeretném megtartani a színes színházi kínálatot, mivel ezt látom a BFMK fő profiljának. Ez az évek során a nagyterem adottságai miatt alakulhatott így. Emellett a zenei programokat szeretném színesíteni. A helyi civil szervezeteket és csoportokat szeretném fókuszba helyezni, hiszen minden településen ők azok a közösségek, akik alapvetően létjogosultságot biztosítanak a közművelődési intézményeknek. Tehát a szórakoztató és népművelő programok mellett az intézmény fő küldetésének tekintem a közösség alapú működtetést.
Ami újdonságnak mondható, a már megkezdett ifjúsági munka. Városi szintű ifjúsági felmérést kezdeményeztem online kérdőív formájában, amelynek kitöltésére január 31-ig van lehetőség, és az Ifjúsági Klub Facebook oldalán keresztül érhető el. Szeretnénk a Klubot olyan programokkal, foglalkozásokkal megtölteni, amik a célcsoport számára érdekesek, hasznosak és kikapcsolódási lehetőséget is biztosítanak.
A napokban indulnak első tematikus klubfoglalkozásaink, amire nehézségként is tekinthetek, hiszen még nem látjuk, hogy mely foglalkozásokra lesz nagyobb érdeklődés. De addig megyünk, amíg nem lesznek olyan klubok, amelyek felé a célcsoport tényleges érdeklődést nem mutat. Fontos, hogy kollégáimmal együtt rugalmasak és nyitottak legyünk a változásra a hatékony működés érdekében. A cél az, hogy a klubfoglalkozásokon keresztül közösséget építsünk.
A gazdaságosság kardinális téma napjainkban. Ezen a téren vannak-e terveid?
Minden rendezvényünket szervezését igyekszem úgy koordinálni, hogy először a programelemeket találjuk ki, majd ezekhez rendeljük a költségeket, és nem fordítva. Ezzel a hozzáállással nem a rendelkezésre álló tervezett összeget költjük el, hanem felmérem, hogy valójában mi szükséges az esemény megvalósításához. Felmérem, hogy mely támogatók, együttműködő partnerek a bevonhatók és ehhez mérten kalkulálom a költségeket. Mindezzel a célom az, hogy olyan együttműködéseket alakítsak ki, amelyekből win-win, azaz mindkét fél részére kedvező helyzetek alakulnak ki.
Hogyan készülsz, vagy készülsz-e arra, hogy a politikailag végletekig megosztott városban óhatatlanul lesznek, akik kritizálják majd a munkád?
Én külön venném a politikát és a kritikát. A politikának nincs helye a kulturális életben, hiszen minden embernek joga van a kultúrához. Ebben a feladatkörben a lakosságot szeretném szolgálni, a jól megfogalmazott építő kritika pedig mindig előrébb visz.
Hozzászólások lezárva.