A parlament Igazságügyi bizottsága nem támogatja a külföldön élő magyarországi magyarok levélszavazását

A határon túliaknak ez a lehetőség fennáll. A választási törvény eredeti módosításában még szavazhattak a külföldön élők is levélben, de gyorsan „javították ezt a tévedést”. Ezúttal Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) és Bencsik János (Független) képviselők nyújtották be az indítványt, hogy a tartósan külföldön élő, magyarországi lakcímmel rendelkezők is szavazhassanak levélben, ám ezt egyhangúlag leszavazták az Országgyűlés Igazságügyi bizottságában.

Bencsik János azt a példát hozta fel, hogy egy Birminghamben egy szobában élő két magyar állampolgár közül a békéscsabai lakcímmel rendelkezőnek időt, pénzt és energiát áldozva kell Londonig utaznia, ezalatt esetleg szabadságot kivennie, addig egy aradi lakcímmel rendelkező magyar a legközelebbi postahivatalban szavazhat levélben. Ez, mutatott rá mindkét képviselő, az állampolgárok közötti megkülönböztetésnek a tipikus esete. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis a magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak lehetősége van levélben szavazni. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy a választás előtt kérelmezik, hogy szavazhassanak levélben, és a magyar állam a kérelemben leírt címre megküldi levélben a szavazólapot, amit vissza kell küldeni meghatározott időre. Ez a szabály vonatkozik a határon túli magyarokra.

Aki magyarországi lakcímmel rendelkezik ugyan, de külföldön tartózkodik, annak ez a lehetőség nem áll fenn. Nekik az állam által kijelölt szavazási ponton vagy nagykövetségen lehet szavazatukat leadni, kizárólag személyesen.

Ezen szeretettek volna módosítani, annak a mentén, hogy a tartósan külföldön élő, magyarországi lakcímmel rendelkező magyar állampolgár is szavazhasson levélben. Ez a szabály része volt az eredeti, 2013-as, a választási törvénynek, ám gyorsan kikerült onnan.

A javaslatot a Vona Gábor vezette Második Reformkor indította el, a javaslatot online több mint 22 ezren támogatták. Vona Gábor márciusban Hódmezővásárhelyen is járt, ekkor Márki-Zay Péter polgármester is biztosította őt a kezdeményezés támogatásáról, és aláírta a petíciót.

Azonban most úgy tűnik, nem kerül a kérdés az Országgyűlés plenáris ülése elé. Az Igazságügyi Bizottság ugyanis 8 nem szavazattal, 0 igen és 0 tartózkodás mellett az indítványt nem vette már tárgysorozatba se.