A parlagfű évente 400-500 milliárdos kárt okoz hazánkban

Makra László, az SZTE Mezőgazdasági Karának emeritus professzora, a Nemzetközi Parlagfű Társaság elnöke a VTV Időben című műsorában beszélt egy hazánkban sokakat érintő témáról, a parlagfű-allergiáról, annak tüneteiről, gyógymódokról, és arról is, hogyan védekezhetünk ellene.

A Nemzetközi Parlagfű Társaság európai kutatókat tömörít, akik a parlagfűvel, annak pollenjével, és egyéb, ehhez kapcsolódó tudományos területekkel foglalkoznak. A társaságban az összes európai ország képviselteti magát, sőt, néhányan még más kontinensekről is részt vesznek a munkában. Elnöke Makra László, a Mezőgazdasági Kar emeritus professzora – a kitüntetés, hogy a szervezetnek magyar elnöke van, annak is szól, hogy Magyarország Európán belül parlagfű tekintetében sajnos az egyik legkritikusabb helyzetben lévő ország, Oroszország és Ukrajna mögött a harmadik helyen állunk, ami a növény pollenkoncentrációját illeti.

A parlagfű-pollenterhelés ezekben a napokban tetőzik, országszerte nagyon magas, az Alföldön pedig többfelé extrém magas tartományban van. Makra László elmondta, a parlagfű június végén virágzik, tehát ekkor kezdődik el a pollenszórás, ezt egy csendesebb időszak követi, majd augusztus közepétől ismét ugrásszerűen megnő a pollenkoncentrációja, egészen szeptember közepéig.

A parlagfűre legérzékenyebbek számára a kritikus időszak ez utóbbi, szeptember végétől viszont gyógyszer nélkül is csak minimális tünetei vannak a parlagfű-érzékenységnek. Kritikus pollenkoncentrációt a 350-400 pollenszem/m³ jelent, a már súlyos légúti tüneteket okozó küszöbérték ugyanakkor 50 pollenszem/m³.

A parlagfű-érzékenység egészségügyi tünetei

Itt elsősorban az allergiáról kell beszélnünk, vagyis arról, amikor a szervezet túlzott reakcióval válaszol olyan anyagokra, amelyeknek normál esetben semmilyen rossz következménye nem jelentkezik. A parlagfű-allergia alsó- és felső légúti betegségeket okozhat. A felső légúti tünetek fő oka az orrnyálkahártya gyulladása: köhögés, orrdugulás, orrfolyás, szemviszketés jelentkezhet – ez mind a szervezet megnövekedett hisztamin-termelésének következménye. Gyógyszeres kezelésnél ezért elsősorban antihisztaminokat használnak, bár ez csak tüneti kezelést jelent, a kiváltó okot nem tudják megszüntetni. Bármilyen allergiás tünetcsoport akkor alakul ki, ha a szervezet immunrendszere sérül – hangsúlyozta a szakember, felhívva a figyelmet:

Teljesen ép immunrendszerrel is előfordulhat az, hogy valaki életének bizonyos szakában – valamilyen külső ok, külső terhelés következtében – sérül az immunrendszer. Ilyenkor jelentkezhet bármilyen külső anyaggal szemben – akár a parlagfű pollenjével szemben – allergia.

A tünetek tehát teljesen egészséges embereknél is kialakulhatnak, amellyel kapcsolatban Makra László saját példáját mesélte el: 30 éves kora körül a legnagyobb nyári hőségben egyszer csak tipikus megfázási tünetei jelentkeztek. A harmadik hasonló nyár után elment a bőrgyógyászhoz, aki kimutatta, hogy különböző anyagokra, köztük a parlagfű pollenjére is érzékeny.

Népi gyógymódok és más módszerek

A hagyományos gyógyszeres kezelés mellett léteznek alternatív, népi gyógymódok is a parlagfű-allergia ellen. Ilyen a sópipa, a sóbarlang használata, illetve a parlagfűvel etetett kecske teje is segíthet. Ha valaki megteheti, érdemes a parlagfű főszezonjában külföldre menni, olyan helyre, ahol kevés a parlagfű, akár a tengerpartra, ahol a sós levegő ezen felül még gyógyítóan hat a tüdőre is.

Költséges allergia

Körülbelül 35-40 ezer forintot tesz ki egy pollenallergiás számára a szezonális gyógyszerköltség. Ez az, ami a saját zsebét terheli, de az allergia ezeken túl a nemzetgazdaságot is érinti, hiszen súlyosabb esetben az allergiás ember betegállományba kerül, ami egy esetleges kórházi kezelés költségével együtt a társadalombiztosítást terheli.

Nemcsak egészségügyi költségek merülnek fel azonban, hiszen a mezőgazdaságban, a turizmusban is jelentős károkkal kell számolni.

Magyarországon az allergén pollenek, elsősorban a parlagfű pollenje által okozott károk összege évente elérheti a 400-500 milliárdot is, amely a tavalyi éves GDP 0,4 százaléka, vagyis óriási összeg, tehát nem mehetünk el a probléma mellett

– emelte ki a Nemzetközi Parlagfű Társaság elnöke.

A parlagfű nem őshonos nálunk

Az első világháború után, amikor Európa nagyon szegény volt, Amerikából érkező gabonaszállítmányokkal jött be először a parlagfű magja, majd Franciaországon és Olaszországon keresztül terjedt el. Magyarországon az 1920-as években jelent meg, és először a Dunántúlt hódította meg. Érdekesség, hogy 1966-ban, amikor két szegedi gyerekorvos akkor úttörőnek számító kutatásában pollenméréseket végzett, még sem Vásárhely, sem Szeged levegőjében nem volt mérhető parlagfű-pollen. Csupán két évtizeddel később, a nyolcvanas években már kimutathatóan megjelent.

Országunkban körülbelül 2500 virágos növényfaj él, ennek tíz százaléka, vagyis nagyjából 250 allergén, közéjük tartozik a parlagfű is. Hatásában a parlagfű a legagresszívebb, hatása a szervezetre a legkritikusabb, de a januártól novemberig tartó általános pollenszezonban is az összes pollen 40 százalékát a parlagfű teszi ki – tehát ez fordul elő a legnagyobb mennyiségben.

Magyarországon a lakosság húsz százaléka pollenérzékeny, tíz százaléka pedig parlagfűpollen-érzékeny, vagyis minden ötödik embert érint a probléma.

De miért ilyen agresszív a parlagfű pollenje?

Nagyításban látszik, hogy speciális kis tüskék vannak a felületén, amelyek segítenek abban, hogy az orr nyálkahártyájában megtapadjanak, és éppen ez a gond, hiszen ez irritálja azokat, akiknek sérült az immunrendszerük.

Hogyan lehet védekezni?

A parlagfű agresszív özönnövény, ahol megbolygatott talajt talál, ott terjed, minden más növényt kiszorítva. A szakember elmondta: kétféle módon védekezhetünk, az egyik az aktív védekezés, ilyen a gyógyszeres kezelés, immunterápia, de a népi gyógymódok (kecsketej-ivás) is. Van emellett passzív védekezési mód is, ami azt jelenti, hogy igyekszünk a lehető legkevésbé parlagfű-pollen közelébe kerülni.

Ehhez tudni kell, hogy délelőtt tíztől délután kettőig tart a parlagfű szórásának maximuma. Ha allergiásak vagyunk, lehetőleg ebben az időszakban ne menjünk ki a szabad levegőre.

A szellőztetést éjszakára időzítsük, ekkor van a legkevesebb parlagfűpollen a levegőben. Ha napközben mégis ki kell mennünk a kertbe dolgozni, ez fokozott pollenterheléssel jár, és érdemes orr-szájmaszkot használni. Segít az is, ha a légkondicionálóra, amennyiben van, pollenszűrőt teszünk, és a napi hajmosás is segít – sorolt fel néhány hasznos tanácsot a szakértő.

A beszélgetést a fenti témákról, illetve arról, hogyan lehet érdekeltté tenni a gazdákat, hogy eltűnjön a parlagfű a területükről, csütörtök este tekinthetik meg Időben című műsorunkban.