A 13. havi nyugdíj belengetése nem egyenlő a bevezetésével. Közel 600 ezer nyugdíjas legfeljebb 25 ezer forintra számíthat jövő februárban. Beszédes adat, hogy az átlagnyugdíj négy év alatt 22 ezer forinttal, közben a nettó átlagkereset majdnem négyszer ennyivel, 83 ezer forinttal nőtt.
Ahogy a népmesében: hozott is, meg nem is a kormányzat, amikor a járvány legveszélyeztetettebb korosztálya, a nyugdíjasok számára megígérte a 13. havi nyugdíj visszaépítését 2021-től. Mert hát nehéz lenne ma abból pénzből vásárolni, amit csak jövőre kap meg az ember. Mostanság, veszélyhelyzet idején minden egyes forint segítséget jelentene az időseknek.
Erre hívta föl a figyelmet Pogátsa Zoltán közgazdász is, aki a G7.hu-n tegnap megjelent írásában úgy fogalmazott: egy tartósan 360 forint feletti euróárfolyam olyan mértékű import-áremelkedést jelenthet, ami súlyosan veszélyezteti a megélhetésüket, főleg a kisnyugdíjasoknál. Szerinte 2020-ban velünk lévő válságban nem jelent semmilyen támogatást a kormány által bejelentett, nagyon kismértékű nyugdíjemelés, amelyet csak 2021-től folyósítanak.
Amivel most szembesül a kormány, mármint a nyugdíjasok kiszolgáltatottsága, részben egy régi döntés eredménye. 2012 után lassult a nyugdíjak emelkedésének üteme, ugyanis az Orbán-kormány szigorított a szabályokon. Korábban a nyugdíjemelés fele-fele részben az inflációtól és a nettó bérek emelkedésétől függött (ez volt az úgynevezett svájci indexálás). Vagyis amikor jól ment a gazdaság, a nettó bérek növekedése húzta magával a nyugdíjakat is, így nőtt azok reálértéke. A jelenlegi szabályozás szerint minden év januárjában az emelés évére tervezett infláció mértékével kell emelni a nyugdíjakat.
Statisztikailag a legkevésbé az átlagnyugdíj emelkedett, négy év alatt mintegy 22 ezer forinttal, miközben a nettó átlagkereset ugyanezen idő alatt majdnem négyszer ennyivel, bő 83 ezer forinttal nőtt. Ugyanebben az időszakban a nettó átlagkereset és a nyugdíj közötti különbség 1,5 szereséről több mint 1,8 szorosára gyarapodott. Összegszerűen pedig több mint 60 ezer forinttal nőtt a különbség 2016 és 2020 között az átlagos nyugdíjas és az átlagos dolgozó jövedelme között.
Átlagos nyugdíjas. De mit jelent ez? Az Infostart írta meg, hogy 2020 januárjában az átlagnyugdíj 142 114 forint volt, ennek alapján az átlagos nyugdíjas 35 528 forint pluszpénzt kaphat jövő februárban. A Magyar Államkincstár adatai szerint 21 ezer olyan idős él az országban, aki kevesebb mint 12500 forint plusz juttatásra számíthat, mivel a nyugdíjuk nem éri el az 50 ezer forintot havonta. Viszont vannak olyanok, a nyári adatok szerint kilencen, akiknek a havi járandósága meghaladja a 2 millió forintot, vagyis több mint 500 ezer forinttal kapnának többet 2021 februárjában. Több mint félmillióan csupán 12500 és 25 ezer forint közti összegre számíthatnának 2021 februárjában.
Idén januárban a fogyasztóiár-index, vagyis az egyes termékek és szolgáltatások éves fogyasztói átlagára 4,7 százalékkal nőtt éves szinten. A nyugdíjas fogyasztóiár-index 2019 hasonló időszakához képest 4,6 százalékkal emelkedett. A nyugdíjasok ehhez képest 2,8 százalékos nyugdíjemelést kaptak.
Ami a 13 havi nyugdíjjal kapcsolatos bejelentést illeti, Orbán Viktor és Palkovics László is a „visszaépítjük” kifejezést használta, amiből a portfolio.hu érdekes következtetéseket vont le: azt lehetett gondolni, hogy a heti juttatások egymásra épülnek lépcsőzetesen és beépülnek a nyugdíjrendszerbe. Vagyis 2021-ben egy heti, 2022-ben kétheti, 2023-ban háromheti, 2024-ben négyheti. Viszont a mondatokat értelmezve, illetve a 280 milliárd forintos összköltségre tekintve, az az értelmezés látszik helytállónak, hogy minden évben egy heti pluszt kapnak a nyugdíjasok (évi 70 milliárd forint számításaink szerint), nem pedig egymásra épülő juttatást.
Hozzászólások lezárva.