A NER botrányairól írt a HVG

A NER totális terjeszkedése miatt csattannak a rezsimen a szolgák botrányai – címmel jelent meg Dezső András cikke a HVG360-on.

A szerző a cikkben azokat a botrányokat járja körül, amelyek az utóbbi időben megrengették a NER falait. Azt írja, hogy azzal, hogy a Fidesz az elmúlt tizenhárom évben a gazdaságot, az államigazgatást, a kultúrát, a médiát is leuralta, és mindenkitől a rezsim ideológiájához illeszkedő egyszínűséget várt, akaratlanul ugyan, de a NER kötelékeiben lévő és a párt által kevésbé kontrollálható figurák botrányait is államosította. Tóth Gabi, a Mészáros-házaspár, de még Pálffy István esete is azt mutatja, hogy az érintettek rég elvesztették autonómiájukat, és csak statiszták a saját botrányaikban.

Mészáros Lőrinc és Várkonyi Andrea jachtozása, Tóth Gabi válása, Pesty László kijelentései és Pálffy István interjúja (amelyben arról beszélt, türelemmel kell lenni a pedofíliával, mint betegséggel). Ezekben az egymástól teljesen független eseményekben van valami, ami közös: főszereplői már a saját botrányaikban sem önmagukban jelennek meg, hanem egy rezsim, egy párt képviselőjeként – függetlenül attól, hogy valójában mennyire szoros a kapcsolatuk a Fidesszel, a NER-rel.

Egy olyan országban, ahol a kapitalizmus többé-kevésbé, de a piaci verseny szabályai szerint működik, egy miniszter nem üzenheti meg egy sikeres vállalkozónak, hogy a kemény munkával megszerzett milliárdjait mire fordítsa a szabadidejében. Ugyanis semmi köze hozzá. Az, hogy Gulyás Gergely miniszter több szerénységet és kisebb hajót vár el Mészárostól, kiválthatja ugyan a kormányzat imázsáért aggódó jobboldali szavazók szimpátiáját, de csak egyféleképpen értelmezhető: Gulyás intése a nyílt beismerése annak, hogy Magyarország leggazdagabb embere nem autonóm vállalkozó, és nem is tekinthet magára akként.

Nyílt beismerése annak a nepotizmusnak, amit az Európai Unió számonkér az Orbán-kormányon, amely ezt természetesen tagadja. – fogalmaz a szerző.

A cikkben az is olvasható, hogy a köz, de legalábbis a többség elfogadta, hogy ez az ország így működik. A fentebb említett szereplőkben, akik az elmúlt hetekben uralták a közbeszédet, közös pont, hogy ha nem is ugyanolyan mértékben, de a NER-rel való aktív együttműködésük következtében elveszítették az autonómiájukat. Minden, amit tesznek vagy mondanak, éppen a köz által elfogadott helyzet miatt van hatással a hatalomra, a Fidesz megítélésére.

Dezső írásában kitér arra is, hogy ez az ár, amit a Fidesznek meg kell fizetnie azért, amiért az elmúlt tizenhárom évben a politikáját mindenre kiterjesztette: a gazdaságra, a kultúrára, a médiára és az államigazgatásra. És bár a

Azzal – írja Dezső András –  hogy a Fidesz mindent uralni akart, egy olyan hatalmas területért lett “felelős”, ami akkor is sokszínű, ha a párt érdeke az lenne, hogy egyszínűnek lássák. Nem állhat minden felkészületlen műsorvezető mellett egy Rogán Antal, a család fontosságáról papoló énekesnő mellett egy erkölcsrendész, és a Magyarország leggazdagabb emberévé tett vállalkozó magánéletét sem kontrollálhatja folyamatosan Orbán Viktor.

Hiába volt a pedofília miatt Peruból hazahozott nagykövet, Kaleta Gábor egy karrierdiplomata a sok közül, mivel a fideszessé lett külügyminisztérium kötelékében maradt, botránya a NER-re hullott vissza. – fogalmaz Dezső.

Tóth Gabi válása színtiszta magánügy, de mégsem lehet az. Ezek a szereplők a közvéleményt hibáztatják, amiért sokszor valóban durva és emberhez nem méltó támadások kereszttüzébe kerülnek, pedig valójában annak a rezsimnek a totális térhódítása miatt lettek céltáblák, amelynek a hívei vagy a haszonlesői. Olyan botrányok szereplői ők, akik a saját botrányaikban is már csak egyszerű statiszták. – írja Dezső.

A cikk szerint ezek a botrányok sokszor indokolatlan erejűek, de ezt is a rezsimnek köszönhetik. Annak a rezsimnek, amely a végtelenül leegyszerűsített politikai kommunikációval elérte, hogy ma az emberek nem politizálnak, a politizálás jó értelmében. A rációt már rég felváltotta az érzelemalapú politizálás, az érveket a vakhit és a lojalitás.- fogalmaz Dezső András a cikkében.

„Az embereket jobban érdekli egy jacht mérete, mint a költségvetés állapota. Hosszú ideje már erre van szocializálva minden hírfogyasztó, az ellenzék is erre az útra lépett rá, ez a jövő. Ennek a jelenségnek a végterméke az a népítélet, ami lesújt Tóth Gabira vagy a Mészáros-házaspárra, és az a káröröm, amit Pálffy István produkciója vált ki azokból, akik szeretik látni a szolgák halálát élő egyenes adásban.” – írja az újságíró.

A cikk végén leszögezi: a Fidesznek valószínűleg már nincs más választása. Ahogy a külpolitikában sikerült a saját mozgásterét leszűkítenie, úgy szűkíti le a rogáni kommunikáció és a bárgyú, sokszor ellentmondásos és álszent ideológia azt a teret, amiben a NER szolgái élhetik az életüket anélkül, hogy a rezsimnek kárt okoznának.