Ezt Márki-Zay Péter polgármester mondta Hódmezővásárhely városának 1956-os megemlékezésén az Örökmécses Emlékműnél, ahol Hódmezővásárhelyt ma is egy hősies városnak nevezte. Természetesen ma nem egy külföldi elnyomó hatalom ellen kell harcolni, hanem egymásért kell tenni.
Azon emberek áldozatára emlékezünk ezen a napon aki életüket, szabadságokat adták értünk, a magyar népért, mondta a polgármester. Áldozatuk nem volt hiábavaló. A szocialista időszak éveiben már nem jött vissza a személyi kultusz, Magyarország előbb a legvidámabb barakk lett, de 1956 vezetett el 1989-hez is.
Örömét fejezte ki azt illetően, hogy Vitéz Kádár Imre személyében egy 1956-os hős is városi kitüntetést kapott az idén.
Elmondta, ma nem a szabadságért kell harcolni, nem valaki ellen kell harcolni, a mai hősökre más a jellemző. Hódmezővásárhely városa megmutatja, hogy az emberek tudnak önzetlenek lenni, tudnak cselekedni másokért. Ők azok a neves és névtelen civilek, akik fákat ültetnek, alkotnak, segítséget nyújtanak másoknak. Ez az, ami a XXI. században kifejezi a hősiességet, mondta Márki-Zay.
A megemlékezésen a Szegedi Nemzeti Színház művészei, Horák Renáta, Szélpál Szilveszter és Szívós László adtak elő a témához kapcsolódó prózai és zenés műveket, utána megkoszorúzták az örökmécses emlékművet.
Hozzászólások lezárva.