A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint a magyar gazdaság teljesítménye nem volt kiemelkedő 2010-2020 között

Annak ellenére, hogy az Európai Uniótól folyamatosan kaptuk a pénzeket ebben a tíz évben, az ország teljesítménye nem növekedett kiemelkedően, még régiós szinten sem, állítja Surányi György egy podcast beszélgetésben. Pedig, ahogy ő mondta, minden évben egy Marshall-segélynek megfelelő összeg jött az országba 2010 óta.

Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke szerint a támogatások ellenére nem volt kiemelkedő a magyar gazdaság teljesítménye 2010 és 2020 között, inkább közepes vagy annál gyengébb. Erről a Szabad Európa podcastjében beszélt.

Surányi szerint az EU-tól érkező pénz mennyisége összevetésben a II. világháborút követően Európa nyugati részébe érkező Marshall-segély mértékét is meghaladta. Az akkor ugyanis az országok GDP-jének 2-3%-a volt, míg jelenleg Magyarország évente kap a GDP-je 3-4%-ának megfelelő transzfert.

Szerinte a termelékenység növekedése hazánkban 1-1,1% volt, ez pedig elmarad a régió többi, hasonló volumenű országától. Egyfelől mérhetően és láthatóan zárkóztunk a Nyugathoz, de ennek mértéke elmarad Szlovákia, Románia, Lengyelország felzárkózásának mértékétől.

Az ország nemzetközi adóssága csökkent, ez is látványos volt, de szerinte ez is az uniós pénzeknek köszönhető. Ám 2020 végére a magyar állam formai eladósodottsága ugyanannyi volt, mint korábban, 12 évvel azelőtt, de tartalmilag lényegesen magasabb, mert a magánnyugdíjpénztárak megszüntetésével a magyar államra visszaszállt, nagyobb mennyiségben a nyugdíjak kifizetésének kötelezettsége, ez pedig a közgazdász szerint jelentősen, 90-95%-osra növeli az államadósság mértékét.

Surányi ezek után beszél az inflációról, a Magyar Nemzeti Bank, véleménye szerint szereptévesztéséről is többek között. A Szabad Európa teljes podcast adását itt hallgathatják meg.