A kormány drogháborúja sem szól másról, csak „visítsanak a libsik”

Magyarország eddig is Európa legszigorúbb drogtörvényével rendelkezett, mégis drogoztak az emberek, és ha elkapott a rendőr, egy dzsointért még nem kellett feldobni a dílert vagy börtönbe menni. A félmillió alkoholbeteg országában a magyar kormány – regnálásának tizenötödik évében – hajtóvadászatot hirdetett a hazai kábítószer-kereskedelemmel szemben, ehhez pedig minden eszközt bevet, ami elég látványos vagy elég elrettentő. Valódi prevenciós munkát senki nem folytat, a felelős kormánybiztos pedig Snoop Dogg zenéje és a kutyapárti passzivista felszólalása miatt aggódik. Az általunk megkeresett szakemberek szerint a jelenlegi eszközök nem fognak sikert hozni, mivel a kormány még a megoldás első lépését sem tette meg.

Március elsejével Horváth László kormánybiztos a miniszterelnök megbízásából keresztes háborút hirdetett a magyarországi drogkereskedelem ellen. A hatékony fellépéshez szükséges jogszabályi keretet is ennek megfelelően alakította át a kormányzat, jelentős szigorításokat eszközöltek úgy, hogy eddig is a magyar volt a legszigorúbb drogtörvény az EU-ban.

Hivatalosan eddig is zéró tolerancia élt a hazai kábítószer-fogyasztással és -kereskedelemmel szemben, a tavasz beköszöntével azonban látványosan megugrott a drogokkal kapcsolatos rendőri intézkedések száma, illetve a kormányzati kommunikációban is stabil helyet szorítottak a drogháborús jelszavaknak.

Az április közepén elfogadott 15. alaptörvény-módosítás rögzíti, hogy Magyarországon tilos az illegális tudatmódosító szerek előállítása, fogyasztása, terjesztése és népszerűsítése, illetve több ponton is szigorítottak az eddig érvényes törvényen.

Csak kábítószer van

A kormánybiztos szerint a hazai drogkereskedelem radikális felszámolásához minden szükséges eszközt biztosítani kell a hatóságok számára. Az új törvény például ezért nem tesz különbséget az úgynevezett „hagyományos drogok” és az új szintetikus szerek között (most már utóbbi fogyasztása is bűncselekmény), mivel így a készítők nem tudják majd kijátszani a rendszert mindig egy újabb vegyület előállításával, mert minden automatikusan tiltólistára kerül.

Sokfajta kábítószer van, de minden kábítószer méreg. Tehát nem tudunk és nem is akarunk különbséget tenni. Nem tehetünk különbséget, mert nincs olyan, hogy jó vagy rossz kábítószer, csakis a kábítószer van

– nyilatkozta a Magyar Nemzetnek az akkor frissen kinevezett Horváth László. Ezzel a szemlélettel – a szándékos erőfitogtatáson túl – a kormányzat azt kommunikálja, hogy nem érdemes különbséget tenni például a marihuána, a „kristály”, a pszichedelikumok vagy mondjuk a heroin között. Ezen felül azt is leszögezte, hogy „mindenki népszerűsít, aki pozitív gondolatokat fogalmaz meg a kábítószerekről”, erre példaként elő is került Snoop Dogg munkássága, ami a fideszes politikus szerint nagyon nincs rendben.

Nincs kegyelem

A kormánybiztos Horváth Laci néven futó közösségi oldalán az általa vezényelt drogháborút hangzatos, könyörtelenséget sugárzó vezényszavakkal kommunikálja, mint „hajtóvadászat”, „zéró tolerancia”, „vagyonelkobzás”, „kitiltás”, „felszámolás”. A politikus, akinek még a Kutyapárt egyes felszólalásaival kapcsolatban is komoly aggályai vannak (bár elmondása szerint érti a viccet), a lehető legszigorúbb törvényi keretet kívánta megteremteni a drogkereskedelem felszámolásához.

A leglátványosabb változás talán az, hogy szűkítik az elterelés lehetőségét, úgy, hogy az csak akkor lesz elérhető, ha az elkapott személy elárulja, kitől vásárolta a kábítószert. Ráadásul egy ember most már maximum két alkalommal mehet elterelőre. Ehhez a rendőrség egy fiatalosnak szánt TikTok-videót is forgatott (amelyet azóta már töröltek), ahol arra kéri a lakosokat, hogyha bármilyen információjuk van bármilyen dílerrel kapcsolatban, tegyenek bejelentést. A reakciók jelentős része azt kifogásolta, hogy a rendőrség az államszocialista időkre emlékeztető módszerrel, lakossági bejelentések nyomán kívánja elfogni a drogkereskedőket, ezzel tovább rombolva a lakosok egymás iránti bizalmát.

Az új Btk. szerint azok, akik kábítószert kínálnak vagy adnak át másoknak, két évet kaphatnak – ha pedig a tevékenységüknek köszönhetően „a kábítószer több mint tíz személy számára válik hozzáférhetővé”, akkor hármat is. Ez pedig még nem is a kereskedelemre vonatkozik, ugyanis azok, akik kábítószert hoznak forgalomba, vagy azzal kereskednek, öt év szabadságvesztéssel is büntethetők. Abban az esetben, ha valaki a külföldről hoz be, vagy rendel: mostantól ezért kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki a bíróság, ha pedig mindez üzletszerűen történik, akkor öttől tíz évig tartó büntetés is jöhet. A törvény azzal is kiegészül, hogy két évet kaphat az, aki az ország területére csekély mennyiségű kábítószert rendel meg. (Csekély mennyiséget általában az átlagfogyasztók szoktak használni.)

Elkobozhatnak minden tulajdont, amit a kereskedelem során felhasználtak: így a szer „szállítására, tárolására alkalmazott járműveket, az illegális anyagok tárolására, feldolgozására, értékesítésére való előkészítésre használt eszközöket és berendezéseket, valamint a tárolásra, feldolgozásra, elrejtésére használt ingatlanokat” is. Bekerült az is, hogy a hatóságok ideiglenesen bezárhatják azokat az üzleteket, vendéglátóhelyeket, ahol a tulajdonos közreműködésével vagy tudomásával történnek kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények. Ezen felül az új törvényi keret megadja azt a lehetőséget, hogy a kereskedőt adott időre kitilthassák arról a településről, ahol árult.

Mit nyomnak a Dél-Alföldön?

Fogyasztás szempontjából a dél-alföldi régió az országos átlaghoz sorolható Körömi János integratív mentálhigiénés szakember, addiktológiai konzultáns szerint, aki portálunknak elmondta, hogy „már tizenéves tendencia az, hogy az olcsó, könnyen beszerezhető designer drogok használata növekszik”. A szakember szerint a marihuána fogyasztásában nem figyelhető meg nagyobb változás, a klasszikus heroinhasználat viszont erősen visszaszorult. „A kokain és az amfetaminok továbbra is népszerű partidrogok. A legális drogokkal (pl. alkohol, pszichoaktív gyógyszerek) történő visszaélés növekvő tendenciát mutat”. Ez utóbbinak a valós aránya nehezen mérhető, a szakember szerint a tapasztalat azonban azt mutatja, hogy növekszik a „zugivók” és a „legális gyógyszerfüggők” száma.

Az úgynevezett új pszichoaktív szerek, Magyarország több régiójához hasonlóan a Dél-alföldön is a legszegényebb, deprivált környezetben élő fiatalok között terjednek. „A szegregációban élő mélyszegénység, különösen jó táptalaja a tudatmódosító szereknek. A főleg Ázsiából érkező olcsó drogok mellett a házi előállítás is megfigyelhető. Rendkívül veszélyes, hatásai kiszámíthatatlanok” – tette hozzá a szakértő.

A régiós szerhasználati szokásokról megkérdeztük Tóth Roland addiktológiai konzultánst, a Túlparton Alapítvány vezetőjét is, aki hasonló képet vázolt: a dél-alföldi fogyasztás mértékét ő is az országos átlaghoz sorolja. Egy 2022-es Szegedi Ifjúságkutatás eredményei alapján portálunknak azt nyilatkozta, hogy a megkérdezett korosztályban (7.-12. osztályig) az alkohol volt a legkedveltebb szer, majd ezt követte a marihuána, illetve  a nyugtatók és altatók. Illetve hasonló eredményeket mutatott egy 2024-es Békés Vármegyei kutatásuk is.

„Fontos azonban itt megjegyezni, hogy az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC), valamint az Európai Iskolavizsgálat a fiatalok alkohol- és egyéb drogfogyasztási szokásairól (ESPAD) jelentése alapján a magyar helyzetkép még mindig eléggé kedvezőtlen, főként a dohányzás és az alkoholfogyasztás terén, bár itt is megfigyelhető a csökkenő tendencia, elsősorban az előbbi esetében. Kiemelt figyelmet érdemel az a jelenség, hogy a lányok szerfogyasztása utolérte, sok esetben el is hagyta a fiúk gyakorisági mutatóit” – vázolta a Túlparton Alapítvány vezetője.

Segíteni ki fog?

„A szenvedélybeteg ellátás több színtéren történik: alacsonyküszöbű, közösségi és nappali szociális ellátások vannak nagyon sok helyen, önkormányzati feladatként. Ezt legtöbbször, civil és/vagy egyházi karitatív szervezetek vállalják be” – vázolta a Nemzeti Drogmegelőzési Iroda egykori régiós tanácsadója. Hozzátette azt is, hogy az egészségügyi ellátást az addiktológiai gondozók és a kórházak pszichiátriai osztályai végzik, illetve ebbe az ellátási formába tartoznak a drogambulanciák is.

Arra a kérdésünkre, hogy a Dél-Alföldön jelenleg folyik-e bármilyen rehabilitációs munka, a szakemberek két példát hoztak: Nagyszénáson működik egy bentlakásos drogrehabilitációs intézmény, illetve a 2023-ban bezárt szatymazi ifjúsági drogcentrum ágyait átvette az Egészségdokk Közhasznú Alapítvány, amely így tudott rehabilitációs ellátást indítani Szegeden. Ez utóbbi intézmény „továbbra is az ország egész területéről fogad felnőtt női és férfi szerhasználó, illetve serdülő fiúkat, hosszútávú bentlakásos rehabilitációra”, árulta el Tóth Roland. Az említett két intézményen kívül a régióban még Mórahalmon érhető el ilyen irányú segítség a Homokháti Szociális Központ Szenvedélybetegek Nappali és Alacsonyküszöbű Ellátását végző telephelyén.

Alapvető élelmiszer és kettős mérce

„Az én felfogásom szerint alapvető élelmiszernek minősül, ennek ellenére a 27 százalékos sávban van” – jelentette ki Orbán Viktor még 2020 őszén a parlamentben, reagálva Csárdi Antal LMP-s képviselőnek arra kérdésére, hogy miért van az alapvető élelmiszerek többségén 27 százalékos áfa, miközben bárki főzhet adómentesen akár 86 liter pálinkát otthon. A miniszterelnök kijelentésével az LMP-s képviselő nem értett egyet, Orbán szerint azért nem, mert „mégiscsak belvárosi képviselő”, ők pedig „máshonnan jönnek”. Ezzel az állítással a kormányfő tulajdonképpen meg is ágyazott az idén bejelentett Vidéki Italüzletek Versenyképességének Támogatása című kocsmaprogramnak, amely szerint üzletenként maximum 3 millió forintot kaphatnak az ezer fő alatti településeken működő kiskocsmák, bárok és borozók, az összeget pedig bármire fordíthatják. A programot Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter azzal indokolta, hogy „a kiskocsma mindig is a falu lelke”, vagyis turisztikai, vendéglátói és kulturális találkozási centrum.

A kormányzat, amelyik hajthatatlanul üldözi mindenfajta differenciálás nélkül a tudatmódosító szereket, az alkoholfogyasztást kifejezetten propagálja, például különböző italreklámok formájában. Ezt az ellentmondást Gulyás Gergely kancelláriaminiszter igyekezett feloldani, amikor egy Kormányinfón a kormány nem létező drogstratégiája kapcsán azt mondta, hogy „a drog és az alkohol között az a különbség, hogy drogot fogyasztani törvényellenes, alkoholt fogyasztani viszont nem”. Hozzátette azt is, hogy „az alkoholfogyasztás még egészséges is lehet bizonyos mértékben”, illetve, hogy heti egy feles pálinka szerinte nem káros. Az Egészségügyi Világszervezet ezzel viszont nem feltétlenül ért egyet.

Az illetékes kormánybiztostól az egyik posztja alatti kommentmezőben megkérdezték, hogy az alkohol, amely szintén bódító hatású – tehát Horváth László értelemzése szerint is kábítószernek minősül -, be lesz-e tiltva? Erre a fideszes politikus válaszában csak visszakérdezett:

és azt is erőszakosan tolják bele a tizenegy-két éves gyerekek arcába is azok, akik ebből akarnak meggazdagodni?.

A nagyjából félmillió alkoholista országában még mindig tartós kultusza van az alkoholfogyasztásnak, s bár az alkoholizmus továbbra is erősen stigmatizált jelenség, Tóth Roland szerint „még mindig jelentősen alacsonyabb problémát jelent az illegális szerek használata a régióban, de akár országos szinten is, mint az alkohol. Sajnálatos tény azonban, hogy egyik probléma kezelésére sem rendelkezik az ország érvényben lévő szakmai stratégiával”. Ennek fényében szerinte „sem országos, sem régiós viszonylatban nincs relevaniciája az összehasonlításnak”, már csak azért sem, mert a WHO becslése szerint világelsők vagyunk az alkohol okozta megbetegedésekben. Ennek ellenére Varga Máté főborász tavaly még amiatt panaszkodott, hogy a mai fiatalok inkább a „könnyű drogokat” és az alkoholmentes italokat választják a borok helyett, ezért szerinte a magyar borokat népszerűsíteni kell, és esetleg enyhíteni az ittas vezetéssel kapcsolatos zéró tolerancián. Korábban egyébként a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium is napirendre tűzte a zéró tolerancia felülvizsgálatát.

Körömi János szerint azonban „a falusi kiskocsmák támogatása nincs összefüggésben az alkohol és drogproblémákkal. Sem negatív sem pozitív irányban”. Szerinte inkább propagandahelyszínek támogatásának lehetne nevezni a kormányzati kocsmaprogramot, mivel itt „jobban teret tud kapni a propaganda és sok esetben, a »közreműködők« kifizetése is itt történik”.

A látványos, közösségi médiában is közvetített letartóztatások, az erős és túlzó jelszavak, a szakemberek kizárása, illetve az a tény, hogy a központi drogellenes kampány arcának felkérték a nőverő, legalább százmillió forintot elszívó Curtist, mind azt mutatják, hogy a kormány számára hirtelen kardinálissá vált hazai drogproblémák megoldása már a 2026-os választásnak szól. Hasonlóan a kocsmaprogramhoz, csupán az eszköz nem az osztogatás, hanem a rendpárti elrettentés. „Csak visítsanak a libsik”. Ezt többek között Rétvári Bence belügyminisztériumi államtitkár posztja is alátámasztja:

Retorzió helyett prevenció

Az általunk megkeresett szakemberek úgy vélik, a kormányzati lépések nem fognak megoldást jelenteni, kiváltképp az olyan eszközök, minthogy egy kalap alá vesznek és démonizálnak minden szert, illetve majdnem olyan mértékben sújtják a fogyasztókat, mint a kereskedőket. Körömi János szerint a kormány jelenlegi drogpolitikája olyan, mint „egy életveszélyben lévő, súlyos beteget ördögűzéssel kezelni”, ez pedig szerinte csupán „látszatintézkedés, propaganda”. Ezt a szociálpszichológia úgy nevezi, hogy bűnbakképzés”. Úgy látja, a „drogosok” lesznek a következő csoport, akiket hibáztatni lehet, hasonlóan, mint a hajléktalanok vagy a homoszexuálisok.

Szerinte a megfelelő prevenció alapja a lelki egészség megteremtése, amely a mindenkori hatalom egyik fő feladata lenne.

A folyamatos ellenségkeresés, a propaganda, uszítások, egzisztenciális fenyegetettség, egészségügyi ellátórendszer leépülése, az oktatási káosz, mind rombolja az emberek testi-lelki egészségét. Nyugodt, barátságos, értő, gondolkodó és gondoskodó társadalomban nincs se igény, sem kereslet a drogokra

– jelentette ki.

„A jelenlegi intézkedések csak még inkább peremre fogják sodorni a problémás szerhasználókat. De könnyebben kriminalizálódik az a tini is, aki néha füvezik a barátaival.

A fogyasztók felelősségre vonása nem fogja segíteni vagy visszaszorítani a drogfogyasztást. Ami megoldást tudna jelenteni a jelenlegi helyzetre, hogy ha a kormányzat egy átfogó drogpolitikát alkalmazna. Ezeknek a részei a megelőzés, az ártalomcsökkentés, a kezelés és a rendészet. Ez a négypilléres drogpolitika és létező drog- és alkohol stratégia jelenthet megoldást a probléma kezelésére

– fejtette ki Tóth Roland. Szerinte pusztán rendészeti eszközökkel nem lehet megoldani a helyzetet. Hozzátette azt is, hogy „sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a szociális és egészségügyi rendszerek fejlesztésére, források biztosítására, a szakember képzésére és megbecsülésére”.

A Túlparton Alapítvány vezetője szerint a hatékony prevenció első lépése az lenne, hogy lehessen beszélni a fiatalokkal a szerek világáról, azonban amióta a kormányzat megnyirbálta a civil szervezetek lehetőségeit, azóta nem jutnak be a köznevelési intézményekbe. Életképes példaként említette Kábítószerügyi Egyeztető Fórum és Szegedi Nemzeti Színház Kooperáló Színházpedagógiai Alkotóterének együttműködését, amelynek keretében megszületett a Kék Tesla című interaktív darab, amely középiskolásoknak mutatja be a szerhasználat lehetséges következményeit.