A jegybank szerint a vártnál jobban elhúzódik a magyar pénzromlás – számolt be az Mfor.hu.
Az MNB a napokban mutatta be a friss inflációs jelentését, amely optimistának tűnik, főleg annak fényében, hogy a jegybank korábban számos kormányzati intézkedést kritizált. A mostani prognózis szerint elérhető az év végére a 10 százalék alatti infláció, ugyanakkor több olyan intézkedés is született az utóbbi időben, amelyek a következő hónapokban, illetve jövő januárban fejthetik ki a hatásukat.
A lakossági fogyasztás drasztikusan zuhan, ami a kiskereskedelem számára komoly nyomást jelent. Ahogy arról korábban írtunk, egy éve a választások előtti kormányzati pénzszórás meglökte a boltok forgalmát, ám idén látványos a visszaesés. Ilyen mértékű éves összevetésű zuhanást a koronavírus-járvány legszigorúbb korlátozásokat hozó hónapjában láttunk, míg idén három olyan hónap is volt, amikor legalább 10 százalékos forgalomcsökkenést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A dezinfláció 2024-ben is folytatódik, aminek ütemét azonban visszafogják a jövő évi adóemelések. Az egyik legfontosabb ezek közül az üzemanyagok jövedéki adójának az emelése.
A korábbi analógia miatt az inflációban is érzékelhető lesz a népegészségügyi termékadóval sújtott áruk körének kibővítése is. Továbbra is a fogyasztókon és végső soron az inflációban csapódnak le a korábban átmenetinek mondott adónemek, legyen szó a légitársaságok hozzájárulásáról, a biztosítási adóról vagy éppen az extraprofitadókról, amelyek közül a kiskereskedelmet sújtó az MNB korábbi elemzése szerint is hatással van a magas magyar inflációra. Ennek kapcsán érdemes kiemelni, hogy az Inflációs jelentés szerint éves összevetésben a 9,5 százalékponttal magasabb a hazai érték, mint a régiós országokban (Csehország, Szlovákia, Lengyelország).
Hozzászólások lezárva.