Pedig nagyon úgy tűnik, hogy még a kőrengetegben is a természet az úr, nem az azt megváltoztatni/legyőzni/megóvni/megmenteni akaró ember.
Meglepő helyszíneken próbálja meg Vásárhelyen is visszahódítani a természet a maga helyét, azt, mely eredetileg is az övé volt. Ennek az egyik legszembetűnőbb példájába az Andrássy úton, azaz a belváros kellős közepén botlik – néha szó szerint is – az, aki egy pillanatra felpillant az okostelefonjából, vagy lenéz a földre.
Az egyik épület tövében már nyáron nőni kezdett néhány facsemete, mely magjait valószínűleg a szél sodorhatta a téglafal repedéseibe. A nyári negyvenfokos meleg és a tűző nap ellenére is szépen fejlődött, valószínűleg a szigeteletlen falban lévő nedvességből építve fel – a napsütés segítségével (lásd fotoszintézis – általános iskolai biológia óra tananyaga) – önmagát.
A szeptember elejére viszonylag dús lombozatot növesztő facsemeték látványa zavarhatott valakit – mondjuk egy fa csak rongálja azt az épületet, mely oldalából kinő, ahogy a gyökerei a járdának sem tesznek jót, ezért végül visszanyeste azt.
Hogy a természetet ilyen könnyen nem lehet legyőzni, azt jól mutatja, hogy a csemeték a visszanyesésre újrahajtással reagáltak. Ami nem ölte meg azokat, az úgy látszik, tényleg megerősítette.
A képen egy másik helyszín másik növénye. Örök és elpusztíthatatlan?
Ön mit tenne velük?
Hozzászólások lezárva.