A csapvizünk rendben, de a palackokban és a Tiszában már ott van a mikroműanyag

Hússzor annyi mikroműanyagot juttat a szervezetébe egy évben, aki csapvíz helyett kizárólag palackozott termékeket iszik. A magyar ivóvízbázis egyelőre nincs veszélyben, de a hazai folyók közül a Felső-Tisza nemzetközi összehasonlításban is súlyosan szennyezett – írta friss tanulmányában egy magyar környezetkémikus.

A mikroműanyagok mindenhol egyre növekvő mennyiségben fordulnak elő a levegőtől kezdve vizeinken át a talajig. Az is bizonyos, hogy egyre nagyobb mértékű egészségügyi és környezeti kockázatot jelentenek. Bár átfogó felmérést egyelőre nem publikáltak hazai vizeink mikroműanyag-szennyezettségéről és annak trendjeiről, egy-egy adat már rendelkezésre áll – fogalmazott Jurecska Laura, a környezettudományok doktora.

Egy nemzetközi vizsgálat szerint éves szinten 90 000 darab mikroműanyag részecskét visz be a szervezetébe az, aki csak palackozott italokat fogyaszt, ezzel szemben aki csak és kizárólag csapvizet iszik, az csupán 4000 műanyag darabkát „iszik meg.”A mikroműanyagok nagy része ugyan a széklettel távozik az emberi szervezetből, de a bennmaradó mintegy 10% felszívódhat és gyulladást okozhat az emésztőrendszerben. Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a műanyag darabka, annál nagyobb eséllyel ürül ki és csak a legkisebbek azok, amelyek akár a sejtjeinkbe is bejuthatnak. A magyarországi ivóvizek mikroműanyag szennyezettségét illetően viszont nincs ok az aggodalomra, hazánkban ugyanis a közműves ivóvízellátás 94%-a felszín alatt vízbázisból származik, mely jóval kevésbé kitett a szennyeződésnek, mint a felszíni vizek – írta az ELTE TTK Mikrobiológiai Tanszékének tudományos munkatársa.

Második legnagyobb folyónk, a Tisza vizében mért értékeket még nemzetközi szinten is jelentősnek ítélik a szakemberek. 2017-es adatok szerint a 300 mikrométernél nagyobb részecskék koncentrációja 4,9 db/m³ volt, a 15 és 300 mikrométer közé eső mikroműanyagok száma pedig 62,5 db/m³. Számításaik szerint óránként több millió mikroműanyag úszik le a Felső-Tiszán. A probléma elsődleges forrása – nem felmentve a hazai szennyezőket – az ukrán és román oldalról érkező hulladék. Bár a vízügyi szakemberek és a civilek  együttesen évente több tonna szeméttől tisztítják meg a folyót, ez inkább folyamatos – de rendkívül fontos – kármentesítés, ám nem megoldás – tette hozzá a szakember.