Elvarázsolt, messzi tájakra repített és a lélek mélységeibe rántott a tegnap esti Köztünk Írók címmel tartott közönségtalálkozó, ahol két csodálatos alkotóval találkozhattunk.
Arany-Tóth Katalin költővel és Kovács Magdolna íróval beszélgetett Benkő Brigitta tegnap este a BFMK második emeleti termében. Az izgalmas és érdekes beszélgetések között a Bessenyei Színkör tagjai adtak elő a szerzők műveiből. Benkő Brigitta nem szokványos kérdései és az elhangzott művek olyan hangulatot teremtettek, amelyben a nézőtéren ülők gyakran elérzékenyültek.
Kovács Magdolna erdélyi származása minden művében nyomot hagy, ahogyan a tisztelet is, amivel a számára olyan fontos személyeket megörökíti. Novelláiban visszatérő elem az empátia, a segítségnyújtás. Zseniálisan írja meg az apró, de könnyfakasztó, mélyen emberi pillanatokat, amelyek aztán az olvasót sokáig elkísérhetik. A tegnap esti beszélgetésen elmondta, több mint húsz éve végez önkéntes karitatív munkát, az itt megtapasztaltakból sokat merít íráskor.
Gyermekkori történeteit olvasván, az embernek kedve támad ott és akkor gyereknek lenni.
Magdolna mélyen megrendítően vallott hat éve elhunyt édesapjához fűződő kapcsolatáról, arról a belső küzdelemről, amikor utolsó alkalommal sietett haza hozzá, hogy aztán már ne találkozhasson vele soha többé. Mai napig elcsukló hangon meséli, bárcsak elmondhatta volna neki, mennyire szereti.
Tervei között szerepel egy novellás szakácskönyv megjelentetése, amelyben a nagymamájával együtt átfőzött napokat örökítené meg, kipróbált, régi ízek receptjeivel.
2018-ban megjelent Lélektöltő c. könyve, de novelláit a közösségi oldalán is olvashatjuk.
Arany-Tóth Katalin költő, verseit saját bevallása szerint terápiás céllal kezdte el írni, sőt, már olvasni is terápiás céllal olvasott verseket. Azt mondja, érzi hogyan oldódik le róla minden feszültség, ahogyan érzéseit szavakba faragja. Amikor a vers nem ad elég teret, prózát is ír.
Művei érzékeny lelki húrokat pendítenek, de közéleti témákban is nagyon gyakran megszólal, társadalmi kérdéseket vet fel. Hihetetlen érzékenységgel, ugyanakkor sziklaszilárd értékrendet közvetítő gondolataival nyúl minden témához. Versei minden alkalommal megérintik az embert.
Tegnap este elérzékenyülve beszélt szüleiről, és nagy tisztelettel a nézőközönségben ülő párjáról, aki az utóbbi néhány évben „megtartja”.
Az est során aznap született költeményét ő maga olvasta fel, és legnagyobb örömünkre hozzájárult, hogy portálunkon is megjelenhessen:
Arany-Tóth Katalin
Madártávlat
Fentről
a lélekbe rajzolódik
minden apró mozaik
látszik
ahogy a bűn stigmái
tettekbe
nevekbe
égnek
végleg
fentről
a nehézléptű sorsok alatt
zarándoklattá fut az út
bölcső és sírhely
a csend
óvja
az egyetlen
valódi
rendíthetetlent
fentről
a valóság
úgy zár össze
mint a titkosított percek
kezdet és vég között
a cselekvő gondolat
cinkos hallgatássá erjed
minden részlet része
az irányított rendnek
fentről
mozgóképek kötnek össze
múltat és jelent
mosolyok
háborúk
vágyak
halált tartó
ágyak
keresztezik
a végtelent
az esélyt
a reményt
mohón nyeli el
a tudatlan sötét
s ha már jól lakott
böffent egy nagyot
fentről
úgy vöröslik a táj
mint ősz idején
a bíbor levelek tánca
süvítve fütyül
felforgat
mindent a szél
s a tél
az első fagyokba
karolva
vacogva
dacolva
utolér
fentről
látni ahogy
a kilakoltatott tereken
vért és könnyeket
ölel az érzelem
szálkás padokon
nyomós indokon
hever
a tétlen
vétlen
éretlen
értelem
fentről
a végtelen
olyan megrendítő
mint az erdők mélyén
kanyargó
patakok hangja
az érintetlenség ölében
fák
bogarak
vadak
madarak
élnek
sziklák
lejtők
rögök
őserdők
ős erők
élet
fentről
az emberek
hitványabbak
mint a férgek
gyűlölnek
üldöznek
uralkodnak
kínoznak
és ölnek
ígéretekkel
hergelő akarat
szórja
szítja
a hazug szavakat
fentről
csak a tisztesség
csak a feltétlen
szeretet
csak a hit
fehér
a becsület
mint
feszületre
feszített
kérges
tenyér
megértést
kegyelmet kér
fentről
az alázat
az egyetlen
szelíd erő
az eredőhöz
vigyázva
emelő
fentről
minden paránynak látszik
tér és idő
velünk játszik
szabadon
választható
jó és rossz szerep
szándékaink
szavaink
mint vízjelek
fentről
vigyázzák
hogy tetteink
végleg
a nevünkbe
égjenek
A Bessenyei Színkör 2018-ban irodalmi estet készített Katalin Csöndszekér c. kötetéből, tegnap ezt is felidézték.
Zárásul Berényi Károly alpolgármester köszöntötte az alkotókat, és elmondta, hogy 4 éve egy közösség tagjai, de a számos rendezvényen és közös városszépítő akció során soha nem derült ki számára, milyen kincset, kultúrális értékeket képviselnek.
Hozzászólások lezárva.