Kétoldalas interjút adott a Nemzeti Sportnak a vásárhelyi gyökerekkel bíró, 24 éves válogatott labdarúgó, aki jelenleg a svájci Lugano játékosa. Csokorba gyűjtöttük, mit árult el magáról és szülővárosával kapcsolatban kis Kecske.
- Hódmezővásárhelyen és környékén nagyon büszke rám mindenki, ami nemcsak jól esik, motivál is. Egyébként az egyik nagyapámat hívták először kis Kecskének, aki errefelé legendás labdarúgó volt, tőle örököltük ezt a becenevet.
- Hároméves lehettem, amikor megkaptam az első labdámat, egy esztendővel később már elkezdtem az ovifocit Hódmezővásárhelyen. Vékony, alacsony kölyök voltam, sőt, amikor serdülőként elkerültem Olaszországba, még mindig a kisebbek közé tartoztam.
- Nagymamám töltött káposztája a legfinomabb, habár van egy csárda Hódmezővásárhelyen, ahol szintén nagyon jól készítik a szármát. A kolbászhús, minimális rizs, esetleg kevés füstölt nyúlja mellé csak savanyú káposzta és rántás kell.
- A magyaron kívül olaszul beszélek a legjobban, majd angolul, és csak ezután jön a szerb . Gyerekkoromban rengeteget játszottunk Újvidéken, mivel közel van a határ, illetve sok vajdasági felmenőkkel rendelkező csapattársam is volt, ezért ragadt rám ez a nyelv.
- Jelenleg az Egyesült Államok korábbi elnökéről, Donald Trumpról olvasok, akinek klinikai szakpszichológus unokahúga, Mary L. Trump egy leleplező alkotásban, a Túl sok és sosem elég című portréban tálal ki róla. Láttam a politikus életéről szóló dokumentumfilmet a Netflixen, az is tetszett. A filmek helyett inkább sorozatokat nézek, a Jóbarátokat nagyon szeretjük a testvéreimmel.
- Öt év múlva egy jó bajnokságban szeretnék szerepelni, stabilan játszani a csapatomban, a válogatottban. Édesanyám a nővéreimhez hasonlóan jogi egyetemre küldene, és én is hajlok a tanulás felé. Ha nem labdarúgó lennék, nemzetközi tanulmányok szakra mentem volna, mivel több nyelven beszélek. Jelenleg levelezem egy külföldi iskolával, ahová talán egyszer kellene személyesen bemennem. Nürnbergben lenne a vizsga, ha sikerülne, nemzetközi marketing és sportmenedzser képesítést kapnék.
- Talán a mostani a legemlékezetesebb interjúm, hiszen olyan még nem fordult elő, hogy édesanyám házában, Hódmezővásárhelyen fogadtam volna az újságírókat.
Hozzászólások lezárva.