160 milliárd 7 perc nyereségért – Lázár minisztériuma hallgat, a vonatok tovább cammognak

A Budapest és Hatvan közötti vasútvonalat 2018-ban kezdték el felújítani, majd 2022-ben, még Vitézy Dávid idejében adták át. Az összesen 160 milliárd forintos projekt célja az volt, hogy a szakaszon a vonatok gyakrabban közlekedjenek, az utasok pedig minőségibb körülmények között utazhassanak. A vonatok azonban azóta sem gyorsultak fel úgy, ahogy tervezték, a miértekről pedig hallgat a Lázár János vezette minisztérium – írta meg az Átlátszó.hu.

2023-ban az eredetileg tervezett 120 km/h helyett még mindig csak 90-nel döcögtek a vonatok Gödöllő és Aszód között. „Az Aszód-Hatvan közötti vonalszakaszon az ETCS rendszer tanúsítása még folyamatban van. A hatósági használatbavételi engedély kiadása a jelenlegi ütemterv alapján a nyár második felére várható. Az ezt követő tesztidőszakról a korábbi válaszunkban adtunk tájékoztatást. Amennyiben a vonalszakasz minden feltételnek megfelel és rendelkezik a szükséges engedélyekkel, akkor emelhető tovább a sebesség” – írta korábban az Átlátszó megkeresésre a MÁV.

Pedig 2023 decemberében még ezt írta az Építési és Közeledési Minisztérium a hírportálnak: „Jövő év elejétől lehet nagyobb sebességgel közlekedni az adott szakaszon”. Ez a „nagyobb sebesség” pedig egyes vonatok – KISS, FLIRT, egyes IC és nemzetközi vonatok – esetében akár 160 km/h is lehet – ahogy a MÁV korábban írta az Átlátszónak: „Magyarországon az uniós előírásoknak megfelelően csak olyan vasúti jármű közlekedhet 160 km/órás sebességgel, amit felszereltek az Egységes Európai Vonatbefolyásoló Rendszer (ETCS) berendezéseivel. Az ETCS műszaki átadás-átvételi eljárás sikeres lezárását követően rendelkezésre álló dokumentációk birtokában az ÉKM adja ki a használatbavételi engedélyt, mely 2024. év elején várható.” 

Néhány perccel lett gyorsabb

A felújítás előtti és utáni menetidők nem azt mutatják, hogy most, másfél évvel az átadást követően lényegesen gyorsabb lenne az utazás a 160 milliárdos beruházás után.

A felújítás előtti, 2015-2016-os menetrendben az S80-as vonatok menetideje Budapest-Keletitől Aszódig az 51 kilométeres úton 53 perc volt. Az E3020-as vonat 5:05-kor indult a Keletiből és 5:58-ra ért Aszódra. Az S520-as 8-kor indult és 8:39-re ért Aszódra, mivel alig állt meg útközben – járt utána az Átlátszó újságírója, majd összehasonlította a 2022-2023-as menetrenddel, amelyből kiderült: az E3020-as vonat 5 perccel hamarabb, 5:53-ra ért Aszódra, a 8 órási, immár IR87-es vonat 8:39-re ért Aszódra (igaz, megállt Máriabesnyőn és Bagon is).

Az idén májustól érvényes menetrend alapján még egy kicsit sikerült lefaragni a menetidőből: az 5:05-kor induló E3120-as 5:52-re ér Aszódra, a 8-kor induló IR37-es 8:37-re ér a kisvárosba. Az ingázó vonat tehát 6 perccel lett gyorsabb, az Interrégió pedig 2 perccel (ami valójában kicsit több, mivel két új helyen is megáll).

Ha az InterCity menetidejét vizsgáljuk Hatvanig, azt látjuk, hogy 2013-ban 51 perc alatt tette meg az utat, 2024-ben 44 perc alatt – vagyis a 11 év alatt 7 perccel lett gyorsabb.

A megoldás? – Jobb mozdonyok kellenének

Egyelőre csak az Aszód-Hatvan szakaszon lehet – az ECTS2 engedélyezése után – 160 km/h a sebesség, viszont ebből az utasok nem sokat érzékelnek, hiszen ez mindössze 16 kilométert jelent, amit az IC 120 km/h-val tesz meg. A legnagyobb utazási sebesség növelése ilyen rövid távon nem hoz érdemi eredményt, legfeljebb akkor, ha sokkal jobban gyorsuló mozdonyokat kap a MÁV, de ez álom: 2022-ben több mint 100 mozdony beszerzéséről szóló tendert írt ki a MÁV, amit a német Siemens nyert meg, de Lázár János miniszter szerint a kormány már nem számít a német cég közreműködésére, mert „már nem barátkoznak velük” – összegez az Átlátszó.